

Az elmúlt héten három téma volt, ami felborzolta a belpolitikával fogallakozók kedélyét és amik szerintem azt mutatják meg, hogy semmi, de semmi nem változott meg itten. És nem is fog.

Minek lehet örülni az elmúlt hónapok politikai eseményeiből és kik nem örülnek?

Ha úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy hápog… érted.

„Valahogy olyan ez az egész, hogy amihez a Fidesz nyúl, az szétrohad, amihez az ellenzék, az meg röhejessé válik. Nem?” – hangzott el a chaten. Kifejtem itt rendesen, amit ott pár sorban próbáltam meg.

Ha van egy változatlan dolog a magyar politikában – természetesen a Fidesz mellett – az elmúlt 13+ évben az a lehet más a politika mondattól eljutni egy pártnak a mégsem lehet más a politikáig. A Momentum amúgy is elengedte, hogy a „csalódott fideszes szavazók” meggyőzésében gondolkodjon. Gelencsér azt mondta, inkább Pest megyére és a megyei…

A látszatpolitizálás ellen látszatpolitizálással harcolni nem tűnik bölcs dolognak.
Megnyugtató látni, hogy nem csak a NER tud oltári balfaszságokat elkövetni ebben az országban és utána fenemód büszkének lenni rá. A mai páciensünk az Újbudai Momentum képviselője, Bedő Dávid, aki az alábbiakat osztotta meg a Facebook gonosz felületén: FELÉRE CSÖKKENTETTÜK A TAXI DROSZTOK SZÁMÁT, KÖZEL 300 NÉGYZETMÉTERNYI TERÜLETET ADUNK VISSZA AZ ÚJBUDAIKNAK A gazdasági bizottságban…
Én voltam szavazni. Ez a lényeg, hogy elmenj szavazni, ez az erőd, az egyetlen fegyvered, amivel irányíthatod az életedet. Szóval ennél fontosabb nincs.
Áprilisban, ha minden igaz, országgyűlési választások lesznek. A Fidesz nem kertel, folytatná a puha diktatúra keményítését, a többiek meg a matekkal vannak elfoglalva. Engem inkább a jövőnk érdekelne.

Már a második olyan választás jön, amikor arra készülök, hogy de jó kis közéleti blogolást lehet majd csapni, aztán kiderül, hogy igazából nincs is semmi. A Fidesz leváltható lenne jövő áprilisban, de hatalomban fogjuk tartani: mi választók és az ellenzéki pártok közösen.