-
Palackposta (a film)
A Palackposta egyszer nézős film, de hát melyik krimi nem az? Egyszer, unalmas téli estére jó. De ne várj sokat tőle, se sztorira, se színészi játékra, se izgalomra.
-
P. G. Wodehouse: Kedélyes kastély
Wodehouse könyvről nagyon nehéz újat írni, nem is próbálkozom vele tovább, ugyanolyan tökéletes választás a Kedélyes kastély a vidám kikapcsolódásra, mint bármelyik másik blandingsi ponyva.
-
Chris Kubasik: Átváltozva
Az Átváltozva a nagy Shadowrun sorozat egyik darabja, mégpedig a ritkaságszámba menő igazán jók közé tartozik. Remek cyberpunk sztori egy troll fiúról, aki meg akar gyógyulni.
-
Robert N. Charrette: Keresd a magad igazát
Hát a végére értem a Shadowrun univerzum harmadik kötetének is, a Keresd a magad igazát egyben lezárása egy trilógiának.
-
Robert N. Charrette: Jól válaszd meg az ellenségeidet
A Sose kezdj sárkánnyal kritikámat azzal zártam, hogy remélem a második rész, a Jól válaszd meg az ellenségeidet majd jobb lesz. Jobb lett, de még mindig nem egy LX-IR. A második kötetnél már biztos voltam benne, hogy én ezt olvastam korábban. Egyre több dolog jött vissza, ahogy haladtam előre. Abban még mindig nincs változás, hogy…
-
Robert N. Charrette: Sose kezdj sárkánnyal
Folytatom a Shadowrun sorozat olvasást, ha már egyszer belekezdtem, de elhatároztam, hogy most ésszel haladok, kezdem az elsővel: Sose kezdj sárkánnyal.
-
Tom Dowd: Vakító fény
A Vakító fény egyrészről izgalmas Shadowrun-akció regény, de jórészt a szerepjátékhoz készült háttér könyv. Az utóbbi sokat levon az élvezeti értékéből.
-
Nigel D. Findley: LX-IR
Veszélyes dolog elővenni a gyerek- és tinikorunk kedvenc könyveit, mert sokszor hatalmas csalódás ér, szerencsére az LX-IR esetében pont azt az élményt kaptam, amire emlékeztem.
-
Richard Dawkins: Az önző gén
Az Önző gén 1976-ban egy nagyon forradalmi és csupa újdonságot feszegető mű volt. Ma ezeknek a teóriáknak jó része evidencia és a mindennapi életünk igazolja vissza őket.
-
Dragomán György: Máglya
Máglya. Mágia. Milyen hasonlóan csengő szavak! Ebben a regényben talán nem is meglepő, hogy ilyen varázslatos hasonlóság van a szavak között.
Címke: Könyv
-
Se nem jogos, se nem szimpatikus
Nem akarok hosszan írni erről a témáról, de azt gondolom, hogy egy rövid gondolatot azért megér Magyar Péter telefonhajigálós ügye.
-
A dekadencia irt ki minket, nem az AI
Az elmúlt hetekben megint felerősödött az AI-hisztéria. A pánik szerintem átlátszó: a milliárdos veszteségekkel küzdő technológiai szektornak most pont jól jön, közvetlenül a nagy tőzsdei belépések előtt. Kb. ennyit is érdemelne a hírverés, de miközben mindenki a világvégétől retteg, elmegyünk a valódi probléma mellett. Az emberiséget középtávon nem a géplázadás fogja válságba sodorni, hanem egy…
-
Nyár. Balaton. Szabadság.
Nekem piszok nagy szerencsém van, mert születésem óta a nyár szabadságot jelent. A nyár a Balatont jelenti. A poros utat a kettes strandra. A sok ismerőst. Kerti partikat. A hosszú (be)úszásokat a Badacsony felé, aztán a hátamra fordulva a távoli part kémlelését. A fűzfákat, a fürdőző embereket. Gyerekként ez a nyár végtelen volt. Barátokkal és…
-
Ilyen volt a politika: abszolút augusztus! Hőség! Válság! Bohócok!
A nyár vége kíméletlenül felfedte a Tisza kétarcúságát. Egyrészt az abszolút filmszínháznak hívott sudribunkóság túlpörgetését, másrészt a kétségtelen kormányzóképességet és azokat a remek politikai reflexeket, amikkel az energiakrízist kezelték. Sajnos az ország középtávú kilátásairól még mindig nincs fogalmunk – csak remélni tudjuk, hogy nekik azért legalább van.
-
Ötszáz év Mohács
Ma van a mohácsi csatavesztés ötszázadik évfordulója. Ma van az első olyan évforduló, amikor a magyar társadalom – és főleg a tudomány – végre objektíven próbál viszonyulni ehhez a sorsfordító eseményhez. Korábban – milyen ismerős – minden rendszer, minden túlélő az aktuális politikai céljai érdekében magyarázta a csatát, annak előzményeit és „utózmányait”.
-
Ilyen volt a politika: tetőzik a Tisza, kiszárad a Duna
Berobbant a nyár, de a politikában nincs idén nyári szünet. Hiperkommunikáció, hőkupola, kínai ex-külügyér, apadó Tisza, köztársasági elnök és közmédia nélküli ország, ahol lassan áram sincsen.
-
Ilyen volt a politika: júniusban vége van a mézesheteknek
Oké, én jeleztem már korábban, hogy úgy készülök: maradok ellenzékben. Az elmúlt időszakban túlnyomórészt olyan dolgok történtek, amik egész jó irányba mentek. Sajnos így az új kormány ötvenedik napja környékén kiderült, hogy nincs kolbászból a kerítés. Ez sejthető volt jó előre.
-
Lusta nosztalgiázás
Lebegek a Balaton tetején a hátamat kellemesen hűsíti a víz, az arcomat és a hasamat kellemetlenül perzseli a június közepi kánikula. Valami szuper El Nin̄o van idén, sosenemvolt még ilyen, mióta meteorológia létezik. Többször megnéztem már, mi ez az El Nin̄o, de gyenge vagyok és újra meg újra elfelejtem. Valószínűleg nem kéne, de az rémlik,…
-
Kegyesen megengedem, hogy nálam vásárolj!
Sok minden megváltozott hangulatilag az országban, de azért egyik pillanatról a másikra nem múlnak el a beidegződések. Az egyik legidegesítőbb az aránytévesztés, amit a kereskedők hajlamosak a vásárlókkal kapcsolatban érezni.
-
Ilyen volt a politika: májusi eufória
Ugyan az április közepi választás után kitört eufória csillapodott mostanra, de május közepéig még bőven kitartott. Közben Magyar Péter miniszterelnökként gyakorlatilag semmit nem változott a kampányhoz képest: kekeckedő, pökhendi és eredményes.