
Cili ül a wc-n, álmosan törölgeti a szemét: – Mami, nézd de majhanagy cipa (csipa)!
Képzejd Anyu, találkoztunk a villamoson a Kis Dójival és azt üzeni neked, hoooogy (kis szünet) egy smst.
– Beviszem a kisautót is fürdeni, jó Apa? – Ne vidd be, mert fémből van és megeszi a rozsda. Kirikolt a kezemből: – Képzejd, Anyu, nem viszem a kádba a kisautót, mert üvegből van és megharapja a víz! (Nem szó szerinti átirat, mert eltelt az esemény óta pár óra, de 90%-ig pontos.)
Tudom, hogy csodabogárnak számítok a gyaloglás mániámmal, de szerintem egy megálló miatt villamosra ülni színtiszta lustaság. Főleg egy ilyen rövid szakaszra, huszonévesen. Hová fajul ez a világ?

Elkezdtünk számolgatni, hogy 100 milliárd élsínkofalásával, ha egy évre csuknak le, akkor havonta mennyit törlesztesz. Nincs egy milliárd, de közelít, gondoltam megkérdezem a nagyérdeműt, így Téged is kedves Olvasó, hogy te ülnél-e egy hónapot garantált egy milliárdért?

Gyerekhez felkelni éjszaka, a szülői lét egyik legmegterhelőbb része. 307 éjszaka után tegnapelőtt aludhattunk egyben hat órát.

Amikor én jutottam oda, hogy csokrokat kellett vennem, illetve az első elmaradt virágköltemény után volt némi sértődés, nem értettem a dolgot. Fiatal és bohó, mondhatni idealista fejjel azt gondoltam, hogy egy igazi öntudatos, a feminista mozgalommal egyetértő nő nem is akar virágot, mert az pont, hogy visszalöki Őt a dísztárgy állapotba. Aztán rájöttem arra is,…

Emlékszem, gyerekkoromban Apunak volt egy doboza, amiben a régi festő és rajzoló dolgait tartotta. Ez számomra tiltott terület volt. Gyönyörű ceruzák, csőtollak, festékek és ecsetek. Aztán nagyobb lettem, én is rajzolgatni kezdtem és Apa enyhén ceremoniálisan átadta. Emlékszem a várakozásra és az utána következő csalódottságra. A csőtollak beszáradva, a festékek tönkrementek, az ecsetek is használhatatlanul…
Reggelente Cili a nyakamban ül és a bölcsibe menet az Alsóhegy utca teljes hosszában a vonatokat figyeljük. Már messziről hallani őket és helyből elkezd ficánkolni, hogy „pijos” vagy kék vonat jön-e? Ma reggel nagy csendben haladtunk, két és fél hete nem jártunk arra, a betegségek miatt hosszú volt a kihagyás. Valami fura volt, aztán Cili…
Miért nem jók a tévés énekes tehetségkutatók.