Kategória: Politika
-
Mindenki hazudik!
Én szeretem a punk dolgokat, de egy miniszterlenöknél nem lenne baj, ha nem minden második Facebook bejegyzése szólna arról, hogy aki nem ért vele egyet az hazudik.
-
Ilyen volt a politika szeptemberben: undorító.
Tizenhat év NER után belénk égett az óvatosság reflexe: nem rajongani akarunk, hanem egy normálisan működő országot. Nem arról van szó, hogy semmi sem jó – de szeptember pontosan megmutatta a veszélyes mintázatokat. Az elszámoltatás színházától a visszatérő populista gazdaságpolitikán át a Fidesz Hardig: ha most nem figyelünk a korai hibákra, megint elcsesszük a „rendszerváltást”.
-
Se nem jogos, se nem szimpatikus
Nem akarok hosszan írni erről a témáról, de azt gondolom, hogy egy rövid gondolatot azért megér Magyar Péter telefonhajigálós ügye.
-
Ilyen volt a politika: abszolút augusztus! Hőség! Válság! Bohócok!
A nyár vége kíméletlenül felfedte a Tisza kétarcúságát. Egyrészt az abszolút filmszínháznak hívott sudribunkóság túlpörgetését, másrészt a kétségtelen kormányzóképességet és azokat a remek politikai reflexeket, amikkel az energiakrízist kezelték. Sajnos az ország középtávú kilátásairól még mindig nincs fogalmunk – csak remélni tudjuk, hogy nekik azért legalább van.
-
Ilyen volt a politika: tetőzik a Tisza, kiszárad a Duna
Berobbant a nyár, de a politikában nincs idén nyári szünet. Hiperkommunikáció, hőkupola, kínai ex-külügyér, apadó Tisza, köztársasági elnök és közmédia nélküli ország, ahol lassan áram sincsen.
-
Ilyen volt a politika: júniusban vége van a mézesheteknek
Oké, én jeleztem már korábban, hogy úgy készülök: maradok ellenzékben. Az elmúlt időszakban túlnyomórészt olyan dolgok történtek, amik egész jó irányba mentek. Sajnos így az új kormány ötvenedik napja környékén kiderült, hogy nincs kolbászból a kerítés. Ez sejthető volt jó előre.
-
Ilyen volt a politika: májusi eufória
Ugyan az április közepi választás után kitört eufória csillapodott mostanra, de május közepéig még bőven kitartott. Közben Magyar Péter miniszterelnökként gyakorlatilag semmit nem változott a kampányhoz képest: kekeckedő, pökhendi és eredményes.
-
Szia, negyedik Köztársaság!
Négy éve a választások után azt írtam ezen a blogon, hogy Magyarországon a harmadik köztársaság volt a kizökkenés az alap állapotból, de ennek ellenére mindenkinek érdemes harcolni azért, hogy a komp ne kössön ki végleg a keleti parton. Hát úgy tűnik, hogy négy évvel később kikötöttünk a nyugati oldalon. Jó volt ma elsétálni a Parlament…
-
Az a négyszázhúszas!
Eltelt itt pár hét, ami egészen víziószerűen hihetetlen, hiszen papíron még a NER van, de közben, mint egy leprás a haldoklása közben, darabokra rohad szét az előző rendszer. Három nap múlva pedig hivatalosan is vége van.
-
Ne féljetek! Vitatkozni.
Rubovszky Rita oktatási miniszterként belebegtetése sokkal előbb hozta felszínre azt a problémahalmazt, amit előre lehetett látni, – és hozzám hasonló kasszandrisztikus személyek jeleztek is előre – a Tisza sikere egy nagyon heterogén szavazói bázison alapul: olyan soha nem lesz, hogy mindenki elégedett legyen. De próbáljuk meglátni ebben az esetben a jót. Bár nem tudjuk, hogy…