

A nyáron Tetiék fügefáján rengeteg édes, szottyos gyümölcs termett. Én már nagyon régóta tudom, hogy a füge jó, de a családommal meg kellett szerettetni. Dávid állatira rákapott, amint hazaértem a munkából már mászott ki a homokozóból, hogy szedjünk fügét. A nyár elmúlt, de a fa rendületlenül terem tovább. Sajna a nap és a meleg már…

A kép még szombati, a nagy családi Cili szülinapi partin készült.

Mostanában Cili rákattant valami bugyuta mesére, Sam a tűzoltó kalandjaiban mélyed el rendszeresen. Ezen a fotó montázson éppen vacsora közben bámulja a tabletet.

Ezt a modellt az egyik kollégám készítette, nem értem pontosan, hogy mi benne az igazán különleges, csak megkért, hogy fotózzam le neki. Ez a kép a fénysátor beállítása közben készült, nem is lenne jó termékfotónak, hisz homályos a mozdony hátsó része, de nekem megtetszett. Olyan sokat foglalkozom nap, mint nap ezekkel a játékszerekkel és olyan…

Ez a fotó is még a várgesztesi termésből van, megtetszett az éles fényben ragyogó turista jelzés, igazi kirándulós hangulata volt.

Az ősszel Várgesztesre kirándultunk és a lányom a hegyről lefelé jövet már kezdte elunni a gyaloglást. Leült a langyosodó aszfaltra és megmakacsolta magát.

A nagyszüleim a földvári nyaraló telkén rengeteg gyümölcsfát ültettek. Most, hogy már nincsenek többé a fák, a szőlőhöz hasonlóan elvadultak. Bár a fügét valaki leszedte idén, az almára már nem volt gusztusa, így a teljes termés ott csüng az ágak végén. Ilyet még sosem láttam. A gyönyörű ellenfényben egész fura színekben pompáztak a gyümölcsök, hiába az…

Ahogy elrugdostuk a leveleket a sáros föld tele volt dióval. Mivel se időnk se kedvünk nem volt gereblyézni így csak pár darabot szedtünk fel Apuval, amiket még ott, helyben a tornácon le is fotóztam.

Anyu kertjében rengeteg ilyen tűzliliom virít, elég rendezetlenül, ami sok családi konfliktus forrása, de tagadhatatlanul gyönyörűek.

A keresőbe nézve eszembe jutottak a nagyszüleim falán látott régi metszetek a Dunáról, ezt a hangulatot próbáltam reprodukálni.