
Rendeltem egy új telefont. Hongkongból. Megmutatom mi mindent tudok erről a rendelésről pár nappal később: Gyakorlatilag mindent. Mikor vették át, mikor csomagolták, mikor postázták és, hogy előreláthatólag mikor veszem át. Nyugodt vagyok, egy hónap múlva örülni fogok. Viszont a hétvégére szükségem lesz egy power bankre, így gondoltam rendelek egyet. Akciós volt a BestBytenál, és mivel…
Úgy tűnik a kipcsak vér mindent átdolgoz. A podcastek magyarhonban egészen rádióműsor hangulatúak. Talán azért, mert a független rádiózás visszaszorulásával a hiányt ezek a modern(ebb) névvel felcímkézett adások töltik be. A közvetlen ismerősi körömből is van olyan ember, aki határozottan és kitartóan hárította magától az internetet. Bár az első rést a koronavírus ütötte a pajzson…
Utolsó kiskapunak megtartottam a Twittert, mint a közösségi média még legnormálisabb darabját. De lassan azon töprengek, hogy azt is kitörlöm a fenébe. Olyan nagyon sajnálom, hogy ennyire elbasztuk az Internetet. Annyira jól indult, annyira szerethető és sokat ígérő volt. És mit csináltunk belőle? Ezt a hazug, agyatlan, szarfolyamot. Igazi mocsarat.
Az internet megmenekülésének a záloga – szerintem -, hogy fizetőssé kell váljon. Már nem személyes adattal, hanem pénzzel. Így aztán a paypal számlámat becsatornáztam a kedvenc online újsághoz és ezentúl előfizetek rá, havonta.