
Anya kiktolozni ment? – kérdezi tőlem az ártatlan kisfiam (értsd: koktél) #gyerekszáj #dávidmondta #imádom
Dávid álmodozik, hogy egy hatalmas kukásautót szeretne karácsonyra, ami a nagyobb játék kukát is ki tudja üríteni. Az apja elmondja nekem, mire Dávid odaszól: – Mit mondott Anya a kukásautóról? – Azt mondtam, hogy kaphatsz majd karácsonyra egy nagy kukásautót. Felcsillan a szeme: – Jó! De Mercedes legyen! #davidmondta
– Dávid, Te kakis vagy? – teszem fel a költői és teljesen felesleges kérdést. – Azt hiszem. – jön az ártatlan válasz. #davidmondta
„- Anya, izzad a nadrágom alja!” (Vizes lett.) #davidmondta
„- Hé, utánozik az ajtó!” #davidmondta Dávid találkozása a lépcsőházi visszahanggal.
Dávid bemegy a fürdőszobába, hogy kezet mosson, de 1 másodperc múlva jön kifelé, és maga elé mondja: – Hát, akkoj koszos majad a kezem. Én: – Te mit csinálsz? Menjél csak vissza kezet mosni! Dávid: – De a kosz azt mondta nekem, hogy inkább jajta majad a kezemen. #davidmondta
Játszótérről, kacsaetetésből megyünk hazafelé. Játékbolt kirakata előtt a gyerekek igyekeznek mindent felsorolni, hogy majd mit kérnek karácsonyra. Dávid egyszercsak elindul, elmotorozik, és közben hátrafelé mondja: – Na menjünk mostmáj, mejt lekéssük az ebédet. #davidmondta * Hazaérünk, kézmosásra szólítom fel a gyerekeket. Versenyeznek a fürdőszobáig, egymást lökdösve. Cili a gyorsabb / erőszakosabb, nekilát kezetmosni. Dávid áll…

Nahát, megint eltelt egy év. Pár év múlva ezt már ijedtebb felhanggal fogom mondani. Mondjuk azért már idén is elgondolkodtam azon, hogy „alszunk kettőt-hármat”, aztán nem harminc, hanem negyven.
– Anya, én máj nem tudok beszéni többet. – Miért nem? – Hát… elment a beszélés. – Mitől ment el? – Sokat beszétem máj neked. * – Ez milyen csúzda? Halljam! #davidmondta
A gyerekek fürdenek én mellettük borotválkozok. Dávid: Ha nagy jeszek én is bojotvájkozom majd. Cili: Én nem. Csak majd csipesszel csipkedem az arcomat.