
Azt a biciklist, aki a hídon, a járdán csengetve száguld minden lelkiismeret furdalás nélkül Dunába hajítanám. #kihozzabelőlemazállatot

Új szerzőt megismerni mindig izgalmas mulatság. Grecsó Krisztiánt a Jelmezbálon keresztül fedeztem fel és biztos vagyok benne, hogy jó barátok leszünk. A könyveivel.

Elég sokat szidtam már a The Walking Dead-et az elmúlt évben. A hatodik évad kifejezetten gyatrára sikerült és a tegnap előtt lezárult hetedik is csak egy paraszthajszállal lett jobb. Megpróbálok erre a paraszthajszálra koncentrálni.
Reggel szembejöttek velem a #Jobbik „Ti dolgoztok. Ők csalnak/lopnak” variációs plakátjai. Tökéletesek, átgondoltak, értelmezhetőek.

Nem akarok a morgós IT szaki szerepébe tetszelegni, nálam sokkal avatottabb tollú szerzők már uralják ezt a piaci szegmenst, de néha én is kiakadok. Na jó, igazából nem akadok ki, de elég csúnyákat tudok gondolni a vonal másik végén beszélőről.

Terry Pratchett a szerepjátékos, fantasyn felnőtt generációm Wodehouse-a. Nem vagyok meglepve, hogy A mágia színe értékelései között a Molyon rengeteg közepes vagy olyan található, ami azt írta, hogy nem tetszett igazán neki a könyv.
A Neurotic szövegei soronként pólófeliratok. A rock’n’roll, a sebesség megszállottja vagy… Azt hittem a melled pedig csak a bérleted
Dávid és a miért korszak: – Apaa bevihetem? Apa bevihetem? Apaaa!!! – A kádba? Be, persze. – Mijéjt?

Múlt század eleji gengszter film? Sorozat? Mi újat tud mondani még ez a műfaj, hát nem sokat, de olyan remek miliőben, élvezetes színészi játékkal teszi a Peaky Blinders, hogy nem lehet nem rajongani érte.

Ez a kép eredetileg az Instagramon jelent meg. Régi hagyomány nálam a tavaszköszöntő virágfotó. Minden évben eddig egy kedves cseresznyefát fotóztam a Daróczi utcában, de idén egy fotó kedvéért nem megyek vissza oda. Így ezt a szép sárga bokrot fényképeztem idén. #tavasz #hellótavasz #budapest #flowerphotography #leafandpetal #mik #spring #canon #canonhun