Micsoda remek politikai évad volt ez!

Annak, aki szereti a politikát igazán nem lehet panasza az idei évre. Az év elején induló kegyelmi botrány, a lemondások, Magyar Péter gyors felemelkedése, a Kétfarkú Kutyák egy napos válsága és az eddigi ellenzék látványos vergődése igazán remek évadot hozott. De legalább ennyire érdekes fordulatok történtek a hazai médiapiacon is.

Átalakult újságírás

A NER egészen bravúrosan alakította át a magyar sajtót. Azzal, hogy leuralta a hagyományos nyilvánosság minden négyzetcentiméterét a kiszorított újságírókat, rádiósokat és tévéseket egy közös kényszerpályára terelte, a piaci alapú túlélést keresve. És szerencsés pillanatban találkozott ez a nagy és szakképzett emberanyag a technológiai áttöréssel. Az online újságokról pár éve még „köztudott volt”, hogy nem lehet értük pénzt kérni, mert akkor szimplán meg sem nyitja őkat a nyájas olvasó. Az online sajtó a hirdetési felületeiből élt. Aki ezen az alapálláson nem tud vagy nem mer túllépni az szép lassan (vagy már régen) meghalt. Ugyanis kiderült, hogy az újságírásért, a hírekért, az olvasás öröméért bizony még mindig és már megint hajlandóak fizetni az emberek. Ahogy régen megvetted a Népszabit, a Narancsot, az összes többit, hetente akár sokat is, úgy most egy csomó embernek lett előfizetése a HVG-re, 444-re és társaikra. De ahogy a rendes TV előfizetés mellett egyre inkább jellemző az 1-2 streaming előfizetés inkább, úgy már bőven költenek az emberek a Partizánra és hasonló podcastokra is.

Az 1%-os felajánlások, a havi vagy éves előfizetések, a mikroadományok nem lélegeztetőgépen, hanem normálisan életben tartják a magyar független, és igen: objektív sajtót. És az, hogy ez mennyire fontos, arról a Fidesznek két köztársasági elnöke is mély átéléssel tudna mesélni.

Az év első fele remek hír-sorozatokról, röptében elkapott interjúkról, leleplező anyagokról, közvetítésekről és megunhatatlan mennyiségű elemzésről szólt. A YouTube és YT Music (ahol a podcastokat hallgatom) a böngészőnél is gyakrabban használt alkalmazás lett a telefonomon. A 24 Három harmada, a Partizán egész választási műsorfolyama, a 444 remek beszélgetései, a Szabad Európa podcastjei, a Szabadsajtó Klub és a HVG Szavazófülkéje már néha komoly gondot okoztak azzal, hogy nem is volt mindig annyi időm, mint ami ahhoz kellett volna, hogy meghallgassam őket. Tényleg remek hónapok voltak, remekül szórakoztam rajta.

És megtört valami, mert amikor én ezt a blogot írom a 444 újságírói éppen vágják azt a videó interjút, amit Rogán Antal adott nekik a Karmelitában.

Nem mindenki örül ennyire

Oké, én jól szórakoztam, de azt hiszem elég sok szereplő volt, akik jobban örültek volna a megszokott langymeleg posványnak.

Momentum

Szegény Momentum az elmúlt hónapokban szépen és elegánsan belefeküdt abba sírba, amit ez elmúlt években megásott magának. Nem volt szép látvány, de legalább pont került egy folyamatos csalódássorozat végére. Az egyetlen esélyük azt hiszem az, hogyha az elkövetkező kevesebb, mint két évet amíg még van parlamenti jelenlétük teljes egészében arra fordítják, hogy átalakítják magukat azzá a budapesti liberális párttá, ami az SZDSZ óta hiányzik. Ez jelenleg piszok nagy meló lesz, mert azok az embereik akiket még nem vitt el a Tiszába Magyar Péter a jelen helyzetben nem lesznek túl motiváltak maradni. Donáth Anna megkésett lemondása sem segített az ügyön, de így visszanézve az elmúlt időszakra úgy tűnik, hogy abban igazam volt, hogy a lehető legrosszabb ami ezzel a párttal történhetett az Donáth Anna messianisztikus imádása volt. Nekik drukkolok, hogy sikerüljön a mentés, de nem nagyon merek reménykedni benne.

DK

Hát ez a hajó még úszik. És kábé ennyit lehet pozitívumnak felhozni. Az itteni lemondás hiánya pont olyan szánalmas, mint a Momentumnál. Persze, ebben benne van az, hogy a Momentumnál még van egy Fegyőr, aki át tudja venni a kormányt, de a DK-nál nincs cserelehetőség. Ez a párt a Gyurcsány házaspár pártja és ha ők visszavonulnak ez a párt sem lesz többé. Én egész eddig mindig azt mondtam, hogy amíg van látható mennyiségű választójuk, addig miért vonulnának vissza. Egész eddig a DK folyamatosan nőtt, a kezdeti túlélős korszak után ügyesen cselezte be magát a pályára és lecserélhetetlen lett. A kezdeti liberális öndefiníciójuk korlátait belátták és elmozdultak a szocdem irányba, amiben volt egy kis növekedési lehetőségük. Ez tetőzött 20-25% között, amiben nem az elkötelezett szavazók adták a derékhadat, hanem az életképességet díjazók. A DK volt az egyetlen párt, aki pártként funkcionált az elmúlt 10 évben ezen a baloldali térfélen.

Mindezek ellenére szerintem most le kéne mondania a Gyurcsány házaspárnak és visszavonulni. Megpróbálták, nem is volt rossz próba. Most viszont ha hagynák széthullani a baloldalt, akkor lenne esély rá, hogy az ott keletkező vákuumban feltűnjön valami újabb jelenség, személy vagy párt. Gondolom, hogy ez nem fog megtörténni, mármint nem fognak lemondani, hanem nekilátnak kűzdeni újra. Még az is lehet, hogy újra sikerül kicsit nőni, de a váltópárti szerepről lecsúsztak és mostanra teljes politikai páriák lettek.

Kari Geri

És itt térnék át Karácsonyra. Hogy mennyire megbukott arra tegnap este jöttem rá, amikor egy játszótéren állva a nagybátyám egyszer csak azt kérdezte, hogy mit gondoltok a karácsonyról? Én ezt magamban helyből az ünnepre értettem és el is kezdtem a kicsit tétova válaszomat arról, hogy messze van még, de gondolom ugyanúgy lesz, mint minden évben… odáig nem jutottam el, hogy találkozunk 25-én, mert közbevágott, hogy ő a Gergelyre gondol. Hát én már nem gondolok a Gergelyre. – jöttem rá akkor A Gergely megbukott és akkor járna a legjobban, ha most az újraszámolásnál veszítene. Akkor meglenne még neki a méltánytalanul elcsalt választás glóriája és nem kéne végleg összetörnie magát a következő 5 évben, amikor mindenki, még a saját szövetségesei is abban lesznek érdekeltek, hogy minél nagyobb balfaszt csináljanak belőle.

A Kari Geri nem azért bukott meg, mert összeállt a Gyurcsánnyal, mert nem kapott pénzt Budapestre vagy mert alkalmatlan lett volna, hanem mert elbaszta. Nem kicsit, nagyon. Ahelyett, hogy 5 évig főpolgármesterkedett volna 3 évet elcseszett azzal, hogy majd ő miniszterelnök lesz és amikor ott állt az utolsó előtti lépcsőfokon akkor lemondott róla. Gondolom érezte, hogy az nem biztos, a főpolgi meg már megvan. De addigra késő volt. Eleve ez a játszma sokakat elidegenített tőle, a legdurvábban az LMP-t, akik aztán most ki is csinálták. Ilyen a sikeres bosszú. De Vitézynek a mantrája, hogy Karácsony nem a várossal foglalkozott, nem hazugság volt, hanem jól tapintott rá sok budapesti ellenzéki szavazó gondolatára, köztük az enyémre is.

Karácsony addig ügyeskedett amíg kilavírozta magát a politikából egy olyan szélre ahonnét vagy nincs visszaút vagy csak nagyon nehéz és hosszú idő után lehetséges.

A NER

A NER persze megnyerte számszerűleg a választásokat, de azon a lejtőn már nagyon, és egyre gyorsabban halad amin elindult lefelé pár éve. A ’22-es választás volt a zenit, a ’26-os már lehet (?) kétesélyes. Persze megnyerték maguknak az LMP-t és az égető káderhiányuknak Vitézy visszaparancsolása is jól jött, de a vidék és a kisvárosok lemorzsolódó szavazói jelentősek. Meglátjuk, hogy még egy kör van-e benne vagy esetleg már az sem?

A Kétfarkúak

Mindenki szerint vereséget szenvedtek, mert januárban mérték őket 20%-ra is. A protest pártok mindig a szavazófülkében a leggyengébbek, egyáltalán nem biztos, hogy ennél jobbat tudtak volna csinálni, ha nem jön a Tisza párt akkor sem. Övék a 12. kerület, egy csomó önkormányzatba bekerültek. Ez pont az a terep, amiben jók. Közösség, kis területi akciók. Szerintem ők most beágyazták magukat kb. örökre. A 12. kerületben egyszer még lesz Kovács Gergely utca (vagy park).

A Tisza / Magyar Péter

Be kell látni, hogy nagyon ügyes volt. Megmutatta, hogy lehet a NER ellenében is kampányolni, nem múlik a pénzen, a tv szereplésen, semmin. Azt kell mondani az embereknek, amit hallani akarnak, érezniük kell az őszinte akarást. Fel kell baszni magad, csúcsra járatni és dolgozni. Itt nem volt program, nem volt kicentizés, hogy mit kell csinálni, mit illik, de leginkább hogy hogyan szokták. Ugyanaz a teljes beleszarás az úribb világ szabályaiba, mint amit a Fidesz csinál. Nekik is működik, MP-nek is működik.

Hogy a Tiszából karácsonyra mi lesz az most egy igen nagy kérdés. Jelen állapotban lehet bármi, a múlt egy érdekes jelenségétől a kispártá sorvadáson át a komolyan építkező váltópártig. Bármi. Egy biztos, hogy semmi sem biztos, na meg az, hogy én ex-fidesznyikekre nem adom a voksomat.

Borítókép: 444