Zsófi

Nincs borítókép

Zsófi szüleinél az egyik szobában áll(t) egy régi számítógép. Talán 486-os vagy 386-os lehetett. Jogtiszta Windows 3.1 futott rajta, ha jól emlékszem. Mikor utoljára láttam bekapcsolva tökéletesen működött. Eredeti billentyűzet, egér, mátrix nyomtató és egy tökéletes, bár kicsi kijelzős monitor. Egy ipari műemlék. Tegnap volt a lomtalanítás, a hétvégén kérdezték tőlem Zsófi szülei, hogy kell-e […]
Nincs borítókép

Itthon vagyok érzésben fürdök. Ez úgy történt, hogy ma estére van összetrombitálva az új lakásunk első bejárása. Jön Laci alaprajzot mérni meg a Zsófi által talált kivitelező csapat. A munka után végigsétáltam a megszokott úton és a körtér környékén fájón belémmart a honvágy és a boldogság egyszerre: itthon vagyok. Érdeklődéssel néztem körbe, új hamburgeres, felújítások, […]
Nincs borítókép

Az unokatesóm blogjait mindig olvasom, pedig borzasztóan nem tudok egyetérteni a benne foglaltakkal. Talán úgy vagyok vele, mint Bandi a tévével, mikor együtt laktunk gyakran azért nézte, hogy bosszankodhasson. Sárival az LPJ időkben együtt blogoltunk, aztán ott is akkora különbségek voltak, hogy gyakorlatilag kirúgtam. Azóta időről időre elindít egy-egy blogmotoros felületet, amit hosszabb-rövidebb ideig vezet. Mindig […]

De elmenni a Telenortól nem könnyű: közölték, hogy elkéstünk, nyolc nappal korábban kell szerződést bontani. Ki kell fizetni az egész következő hónapot is, miközben Zsófinak már sim kártyája se lesz hozzá, hogy a megvásárolt szolgáltatást használhassa.

Hát újra itt vagyok, eltelt megint egy év és a már tradicionális szülinapi blogomat írom. Az elmúlt években általában arról jelentettem, hogy boldog vagyok és szerencsés. Ez idén sem változott, az életem alapjai rendben vannak, Zsófi és a két gyerkőc egy biztost hátországot adnak.

Vannak esetek, amikor egy blogot újra kell írni. Holnap* lesz két éves a fiam és elővettem ezt az egy évvel ezelőtti bejegyzésemet, hogy elolvassam milyen is volt, amikor megszületett. Elégedetlen vagyok a tavalyi irományommal, nem sikerült átadnom benne annak a délutánnak minden izgalmát. Szóval most újra kezdem, de igyekszem teljes sorokat átmenteni, amik jól sikerültek […]
Nincs borítókép

Úgy döntöttünk, hogy bevisszük a János kórház ügyeletre. A gyerkőc elaludt a kezemben, beburkolva a vastag pokrócokba és nem tűnt kimondottan betegnek, mindkettőnkben felmerült, hogy forduljunk meg és menjünk haza vele. De ha már ott voltunk, akkor megmutatjuk egy orvosnak, győzött a józan ész.
Nincs borítókép

Az elmúlt években a kormány olyan kitartóan keresett ellenségeket, nem is értem, hogy siklottak el az ultimate evil* csoport, a biztosítók felett. Szerintem sokkal kártékonyabbak, mint a - hagyjuk a jelzőket - bankok. Számomra biztos, mert nekem bankkal nem volt bajom, de biztosító már többedjére vett palira.