
Dáviddal egyezkedem, mit kér reggelire. Fix pont a nyers répa azon kívül hiába sorolom a kínálatot, semmit nem kér. Végül megegyezünk, hogy sajtot és répát kér. – Satot, lépát kélek. Elindulok kifelé a konyhába,amikor utánam szól: – És legyen hozzá kóbász is. #davidmondta
– Dávid, ez már a második adag italod? – Nem, az elsővik. #davidmondta
Vacsoránál Dávid úgy eszik, mint egy malac. A sokadik szólás után az apja rámordul,én is mondok ezt-azt kicsit emeltebb hangon. Dávid megbántott arccal ül csendben, majd kis idő múlva: – Azt ti nem tudjátok, hogy ha valaki beteg, azzal nem szabad kiabálni?! #davidmondta
Cilivel megbeszéljük, hogy holnap én viszem úszni. Dávid sérelmezi, hogy nem én fogok otthon maradni vele. Mindannyian mondjuk neki, hogy 3 napja mást sem csinálok, kétségbeesetten tiltakozik. A felháborodástól sírva mutatja az ujjain: – Csak két napot vigyázott rám! Csak kettőt! Most és holnapután!!! #davidmondta
„- Anya, légyszi’ Te tedd vissza ezt az antennát a Lego kamionra, mert nekem náthás a kezem.” #davidmondta
Dávid: – Anya,és alvás után hova megyünk? Én: – Sehova, mert beteg vagy. Dávid: – Aki beteg az csak otthon sétálgathat, meg játszhat? Én: – Pihenni kell. Ha ugrálsz, biztosan felmegy a lázad. Dávid: – Igen, fel. A szemembe, az orromba és a fülembe. #davidmondta
Az uszodában sietünk, mert már kezdődik az óra, Cili papucsban szedi a lábát, de az egyik lépésnél elhagyja az egyiket. 3-at még lép, mire észreveszi. – Ah, mint a Hamupipőke – mondja. #cilimondta
Cili azt játsza, hogy van egy láthatatlan papagája. Én: – Holnap akkor megyünk úszásra. Cili: – Jó. De elvihetem a papagájomat? 😄 #cilimondta
– A madajaknak begyük van. A Bibi mondta. És ha csak kenyejet adsz nekik, akkoj előpusztulnak. #davidmondta
Érkezés, fürdés, viták, kipakolás, lecsendesedés. – Jaj – sóhajtok – azért jó itthon, ugye? Dávid: – Igen. A karácsonyfa is élvezi magát velünk! Én: – Élvezi magát velünk?? Dávid: – Hát nézd meg! Boldog! #davidmondta