

Vasárnap volt a 39. szülinapom. Ez olyan pont elsikkadós szám, a 40 már kopogtat, el is mondják az emberek, hogy jövőre majd ünneplünk ám, nagy kanál, ilyesmi. Idén még béke van.
Kipróbáltam a YouTube prémiumot és jó. Az elmúlt években azért kerültem el a videómegosztót, mert kibaszottul idegesítettek a reklámok. Most meg nyugi van. Sőt, be tudtam pakolni a családi csoportba és így már a gyerekeknek se ugranak fel a legújabb csöcsvillantós Marvel filmek bemutatói a királylány legó megmentésének kalandjai közben. #tisztahaszon
A lányom szolfézs-énekkar bemutatója van a Városmajori gimiben. Végjöttünk idefelé a Maros utcán. A Szomszéd után ez a környék már sosem lesz ugyanaz nekem.
Előszedtem a szekrényből a rövidnadrágot. A zsebében orrspray volt és vagy 20 zsepi. Már értem miért pakoltam el tavaly.
Nem Pozsony az első város, ahol megtapasztaltam, hogy az idő alapú buszjegy mennyivel normálisabb, mint a járat alapú. Sőt! Itt minden buszmegállóban van automata, a legtöbb helyen kártyával is tudsz fizetni és negyed órától egy óráig több lépcsőben választhatsz jegyet.
Nagy meglepetés volt Pozsonyban, hogy lehet cigizni a kocsmában. A gyerekeink ilyennel még nem találkoztak, egyáltalán nem bírták. Megértem őket, az a durva, savanyú dohányszag engem is megütött, pedig ebben nőttem fel. Nem hiányzik.
Indulunk Pozsonyba. Szüleim és mi négyen, húsvéti családi kirándulás. A sonka knédlire lesz cserélve. #itsmylife
Nálunk vannak a nagyszülők. A kölykök kitalálják, hogy ember a földönt játszanak velük (becsukott szemmel fogócska), de közbelépek, hogy annak nem örülnék, levernek mindent, meg nekimennek, az inkább teremsport. Erre Anyám felcsillanó szemmel: akkor játsszunk szembekötősdit. Minden korosztály levette a lényeget, na.

Nem lennék annak az embernek a helyében, akinek a hibájából felgyulladt a Notre Dame. Van, hogy az ember hibázik a munkájában, de van amikor ez érthetetlenül nagy kárt okoz. Vajon most mit gondolhat? Azt hiszem jobban jár, ha sose tudja meg senki, hogy ki volt Ő.
Nincs szebb öröm, mint amikor azt hiszed, hogy 320 forint van a zsebedben és ebből kell megoldani az ebédet, aztán a „remény hal meg utoljára” mottóval belenézel a pénztárca másik rekeszébe és láss csodát: egy ezer forintos sunyul ott.