

#afterholiday #ihatemonday #virusdetected #thankscolegas via Instagram http://ift.tt/1CzqUFM
A mai vihar első hulláma után lementünk a strandra, hogy lefotózzuk a hullámokat és a felhőket. Rövid gifek következnek (kattints a bélyegképekre a mozgóképekért):
Cilire adom fel a még szükséges éjjeli pelust. Cili: – Ez bugyipelenka. Így hívják. Ez a neve. Így nevezték el. Nem máshogy. Ezt a témát körbejártuk.
Pár napja, ahogy a buszmegálló felé igyekeztem a forró délutánban megláttam egy határozottan kék óriásplakátot, nagy fehér betűkkel. És jó volt. Olyat mondott, amivel mélységesen egyet tudok érteni. Megálltam, és elégedetten áttanulmányoztam, úgy éreztem, hogy jó helyre ment a pénzem. Ha Magyarország miniszterelnöke vagy be kell tartanod a törvényeinket.
Kétszázkilencven nap, kilenc hónap és tizenhét nap. Ennyi ideje tart a diétám és azt kell, hogy mondjam: rákanyarodtam a célegyenesre. Jó ideje nem álltam a mérlegre, mert a nyár erős lazulást hozott, gyümölcsök, fagyizás. Sok-sok bűnözés. Reggelente ezért mindig rossz érzéssel sétáltam, el is határoztam, hogy majd aznaptól rendes leszek. Ennek eredményeképpen extrán megsanyargattam magam…
Azon töprengek, hogy mire .s minek. illetve, hogy ez az sms mennyibe kerülhetett a banknak.
Dávid a wc szűkítővel játszik, amit 20. alkalommal ismét elveszek tőle. Nyávog. Erre Cili: – Látod, látod Dávid! Ilyenek ezek az asszonyok.
Ha elmondom, hogy van egy családi nyaralónk a Balatonon az mindig jól hangzik. Kellemes nyáresték, forró délutáni strandolások, őszi kirándulások, téli korcsolyázás képzik meg a hallgatóság előtt. Előttem meg ha meghallom, hogy Bélatelep szóba kerül leginkább az idegeskedés, sértődés és veszekedés jut eszembe.
Fürdőszobából hallom a következő párbeszédet: Apja: -Miért nem fogadsz szót? Cili: – De most kedves vagyok! Apja: – Lehet, hogy kedves vagy, de nem fogadsz szót. Cili hallhatóan durcásan rácsap a kád szélére. Apja: – Te ne ingerkedj itt nekem!! Cili: (mérgesen) – Én csak magamat próbálom védeni! Nehéz néha nevetés nélkül gyereket nevelni. 🙂
A mindennapi munkám során elég sokszor futok bele olyan kódrészletekbe, amiket az évek folyamán feleslegesnek ítéltünk, és eltávolítani nem akartuk, így csak kikapcsoltuk a kollégával. Ezt magunk közt kikommentelésnek nevezzük, ami nem igazán szakmai, de teljes mértékben fedi a valóságot.