Ez a tartalom legutóbb 2021. december 7. napon lett frissítve (eredetileg 2019. január 2. napon került közzétételre). Előfordulhat, hogy elavult vagy már nem releváns.
Az esti rendrakás neuralgikus pontja a napi rutinnak.
A mai este kifejezetten szenvedős volt, a szünet utolsó napján a gyerekek kifordították a lakást a sarkából és csak súlyos fenyegetőzéssel lehetett elérni, hogy összepakoljanak. Miután laza 50 perc után késznek értékelték a dolgot szemrevételeztem a csatateret. A teljes győzelemtől messze voltunk, Dávid asztalát felhalmozott Lego összeszerelési útmutatók és félkész Lego épületek borították.
Hogy haladjunk végre, közben befolyt a fürdővíz, megmondtam a renitens gyermeknek, hogy egy nap haladékot kap, holnap este legyen rend vagy a hétvégi alvós-bunker építésre keresztet vethet. Magából kikelve védte az igazát, hogy ő pediglen rendet rakott és az asztalán nem lehet semmilyen Lego összerakó. Kis híján fülön fogtam, hogy na akkor gyere, nézzük meg, de végül hagytam, hogy a saját lábán jöjjön. Áll a nagy kupac előtt és értetlenkedve nézi, hogy itt meg mi a baj. Mutatom neki a bűnjeleket mire közli velem, hogy „ja, ő szemből nem látta őket„.
Javasoltam neki, hogy legközelebb akkor oldalról is vegye szemügyre a dolgokat.
A hozzászólások lezárva.