-
fejelágya
Súlyos a helyzet, napokon belül 35 leszek (elsőre 36-ot írtam) és úgy tűnik megfontoltságban is beérem a koromat. Történt, hogy hazafele caplatva megállított két tinilány, pénzt lobogtatva, hogy vennék-e nekik a dohányboltban cigit. Elsőre a meglepetéstől szólni se birtam, aztán rendet téve a vadul cikázó gondolatok között elutasítottam őket. Csak késöbb jöttem rá, elgondolkodva a…
-
Óh Te, János (kórház)
Úgy döntöttünk, hogy bevisszük a János kórház ügyeletre. A gyerkőc elaludt a kezemben, beburkolva a vastag pokrócokba és nem tűnt kimondottan betegnek, mindkettőnkben felmerült, hogy forduljunk meg és menjünk haza vele. De ha már ott voltunk, akkor megmutatjuk egy orvosnak, győzött a józan ész.
-
Apasors
Este nem volt időm végigenni a vacsorát, mert Dávid már nagyon ideges volt, a többieket nem akartam kitenni az állandó nyafinak. Szóval felmentem vele az emeletre és elkezdtem az esti fürdetési rituálét. Éhesen maradtam. Most tettem le aludni, kikevertem egy adagot magamnak abból a tejbegríz-szerű babatápból, ami kakaós íze miatt nem tetszett a fiamnak: vacsorázom.
-
gyerekszáj
Cili ül a wc-n, álmosan törölgeti a szemét: – Mami, nézd de majhanagy cipa (csipa)!
-
azt üzente
Képzejd Anyu, találkoztunk a villamoson a Kis Dójival és azt üzeni neked, hoooogy (kis szünet) egy smst.
-
Megeszi a rozsda
– Beviszem a kisautót is fürdeni, jó Apa? – Ne vidd be, mert fémből van és megeszi a rozsda. Kirikolt a kezemből: – Képzejd, Anyu, nem viszem a kádba a kisautót, mert üvegből van és megharapja a víz! (Nem szó szerinti átirat, mert eltelt az esemény óta pár óra, de 90%-ig pontos.)
-

307 éjszaka
Gyerekhez felkelni éjszaka, a szülői lét egyik legmegterhelőbb része. 307 éjszaka után tegnapelőtt aludhattunk egyben hat órát.
-

Waldorf első nekifutásra
Decemberben életem első érvét hallottam, amit megértek a Waldorf mellett: nincs hittan, vagy kötelező erkölcstan.
-

Tanuljunk szüleink hibáiból
Emlékszem, gyerekkoromban Apunak volt egy doboza, amiben a régi festő és rajzoló dolgait tartotta. Ez számomra tiltott terület volt. Gyönyörű ceruzák, csőtollak, festékek és ecsetek. Aztán nagyobb lettem, én is rajzolgatni kezdtem és Apa enyhén ceremoniálisan átadta. Emlékszem a várakozásra és az utána következő csalódottságra. A csőtollak beszáradva, a festékek tönkrementek, az ecsetek is használhatatlanul…
-
kényeztessük a gyereket
Kényeztessük azt a gyereket! – via mediaciok.hu Érdekes a fent linkelt cikk, mert megerősít egy olyan elgondolásomban, amivel sokszor egyedül maradok. Amióta apa lettem óhatatlanul megtalálnak ismerősök, munkatársak a nevelés témájával. Úgy tapasztaltam, hogy a férfiak alapvetően macsónak gondolják a magára hagyom, hadd ordítson nevelési elvét. „Engem aztán nem fog ugráltatni a gyerek!„ Mondjuk ők…

