Kéne találni egy olyan párhuzamos univerzumot, ahol nem történik olyasmi, mint egy Trump vagy egy Orbán Viktor a világgal. #odaköltöznék

2020-11-04 14:49:58 | text284

Piszok érdekes figyelni, ahogy az algoritmus feldolgozza a kapott inputokat. Kénytelen voltam átállni a YouTube Musicra, mivel a Google Play Music megszűnt és ez örökölte meg az olyan elszántakat, mint én is. Persze át lehetett migrálni a lejátszási listáimat, a feltöltött zenéimet és ő szolgaian le is követte a korábbi program logikáját, mégis hetekig tartott amíg megadtam magam neki és valóban ezt kezdtem el használni a bezárásra ítélt helyett.

És akkor galád módon elkapott és elkezdett kiismerni. Ha betettem egy albumot és véget ért (én meg programoztam így nem tudtam helyből másikra csévélni) elkezdett számokat bepakolni egy végeérhetetlen playlistbe és zúdította bele a fülembe. Az első napokon még hibázgatott és olyankor felháborodva kaptam fel a fejem munka közben, hogy ugyan mi történt. De egyre ritkább az ilyen és ma észre sem vettem például, hogy ebédidő van, csak mikor a többiek kezdtek integetni az asztalom előtt. Elkapta az ízlésemet a dög, de a java még csak most jön

Valahonnan megtudta, hogy én igazából elvagyok a 80-as évek elejének a slágereivel, ami mindedig féltve őrzött titokként szégyelltem. De ez elkezdte a Rammstein, Led Zepp, Európa Kiadó háromszög közé bedobogatni a dalaikat. Egy idő után észrevettem a kis dögöt, hogy mit csinál és elkezdtem további bíztatást adni neki és jeleztem ha tetszik valami. Mostanra közel tévedhetetlen, néha olyan dolgokat is bekever a listába amiről sosenem hallottam és jók!

A technológia, kérem, bámulatos. (A Föld pedig banán alakú.)

2020-10-01 15:12:05 | text280

Jó híreket kapni állati megkönnyebbülés. Csütörtökön bértárgyalásra megyek.

2020-08-17 13:09:15 | text268

Az index.hu olyan (volt), mint a demokrácia. Még nem találtak fel jobbat nála. (Legalábbis Magyarországon.) 

Az index az az újság, amit az ember helyből megnyitott, ha történt valami a világban. A helyesírása ellenére. Gyakori felületessége ellenére. Azért, mert tényleg pártatlan újság volt. És ilyen nincs másik.

De azért nézzen mindenki magába, mert az indexet elsősorban nem Orbánék nyírták ki, hanem mi. Mi, akik nem kergettük el már kétszer azokat, akik bármit megtehetnek a számunkra fontos, értékes és megismételhetetlen dolgokkal. Az újságjainkkal, a színházainkkal, az iskoláinkkal, az országunkkal és az életünkkel. Az index kitartott amíg lehetett. Egy újabb értékes darabja veszett oda a Szabad Magyarországnak.

Odavetettük koncként a vadak elé.

Utolsó, gyáva alakok vagyuink

2020-07-24 20:38:43 | text264

Éppen borotválkoztam, amit nagyon utálok, úgyhogy csak tompán szűrődtek be hozzám a külvilág zajai, mígnem a lányom oda nem állt mellém és mérgesen, már már vádaskodva, magyarázni kezdte, hogy őt az öccse bántotta, hátrarántva a pizsama-felső nyakát fojtogatta. Én, a borotválkozásra figyelve, úgy éreztem, hogy kellő módon sopánkodtam a helyzeten, de őt ez nem elégítette ki. Összes centijét mérgében kihúzva felelősségre vont:

- Hát és te meg se bünteted!?

Így aztán mit volt mit tenni, félig borotvahabos képpel magam elé rendeltem a fiatalurat, aki nem volt hajlandó jönni, így kénytelen voltam átmasírozni az előszobába, ahol persze kiderült, hogy nem csak úgy spontán történt a pizsama cibálás. A vége az lett, hogy megbüntettem mindkettőt, most takarítják a szobájukat. Én meg befejezhettem a borotválkozást

2020-05-23 09:52:44 | text261

Semmi nem történt ma (velünk). Leszámítva, hogy a lányommal Büszkeség és balítéletet néztünk. Meg ettünk egy finom ebédet.

2020-03-28 22:58:56 | text255

A Gyergyóditrói pékség esete nagyon szépen szimbolizálja, hogy mi történik, ha az erőszakos múltbarévedés találkozik a jelenkkorral. Bővebben itt.

2020-02-12 06:16:47 | text226

Hát eljött a #brexit napja is. Néha attól féltem, hogy már sosem történik meg. Egy olyan esemény ez, ami szerintem mindenkinek fájdalmas. Az a Nagy -Britannia, ami ma még létezik záros határidőn belül különálló államokká fog szétesni. Jó intő jel lesz ez mindenkinek, aki az egyesült európa ellen fogad.

Egyben hatalmas esély ez az EU-nak, hogy keményen kiálljon a következő év tárgyalásain magáért. Nem csak arról lesz itt szó, hogy milyen lesz a kapcsolat a sziget és a szárazföld között, hanem, hogy komolyan vehető erő-e ez az egész. Ezt kell bebizonyítani

Nagyon remélem nem basszák el.

2020-01-31 08:23:14 | text221

Mi a fasz történt a mozikkal? Alig lehet értelmes filmet találni ami nem usa ésvagy francia vígjáték, akciófilm vagy valami már az ismertetője alapján is elbaszott horrornak csúfolt mészárlás.

2019-08-02 16:28:54 | text162

Valószínűleg nem lennék túl népszerű a klímaváltozással kapcsolatos véleményemmel. Nem lennék népszerű, mert nem értek egyet se a Gulyás-féle szkeptikusokkal, se az elszánt környezetvédőkkel.

Az a legújabb eresztés, hogy nem klímaváltozás van, hanem klíma katasztrófa

Értem, hogy miért jó ezt így hívni, mert láthatóan kezdi a probléma átütni szélesebb rétegek ingerküszöbét. Már ha a merítésünk a nyugati világra szorítkozik. Egyébként ideje is volt, a 70-es évek óta egyre hangosabban mondják a környezetvédők és/vagy tudósok, hogy gond lesz. És bár most úgy tűnik, hogy eredménytelenül, de az utóbbi messze nem igaz.

Rengeteget változott a világ a fentartható(bb) fejlődés irányába, bár biztos igaz, hogy nem elég nagyot: a jelei nap, mint nap szembejönnek velünk, például a kezelhetetlen mennyiségű műanyag hulladék formájában. Mellette viszont elkezdődött a folyamatos megoldáskeresés. A műanyagevő baktériumoktól az Ocean Cleanup-ig széles skálán mozog a kutatás. Ezzel végre komolyan foglalkozik az emberiség, nagy előrelépés. (Meg kell becsülni a részsikereket is!) A szkeptikusok aránya pedig egyre csökkenő tendenciát mutat, aminek szerintem nem kevés köze van a természetes demográfiai folyamatokhoz is. 

És rengeteg előrejelzés, klímamodel, riogatás és figyelmeztetés jelenik meg (rangosabb és kevésbé meggyőző forrásokból egyaránt). Na, nekem ezekkel van bajom.

Ugyanis a legtöbb model az elmúlt pár évtized, maximum 150 év (15 évtized) adatfelvételeire és a különböző terepmunkákra (évgyűrűk, jégminták vizsgálata) alapoz. Érdekel a téma, így rendszeresen olvasom, amit elém rak az internet és minden alkalommal egy bajom van: emberi léptékkel próbálunk modelezni egy planétányi folyamatot. 

A Föld cca. 4,5 milliárd éves, jelenlegi tudásunk szerint. Az ember meg maximum 125 000 évvel ezelőtt alakult ki. Amióta figyeljük és rendesen feljegyezzük a globális időjárást az csak pár évtized. Ennek a pár évtizednek az eredményeit próbáljuk ráhúzni a 4,5 milliárd évre. Amit mi csináltunk itt az elmúlt pár évezredben az lófasz a Föld életében. Semmi. A Föld klímája, a felszíne nem állandó, a jelenlegi tudásunk szerint is folyamatosan változik és rengeteg a planétán kívüli hatás is befolyásolja, valószínűleg egy csomó olyan is, amire ma még nem is gondolunk.

Én elhiszem a klímamodeleknek, hogy a jelenlegi tendenciáik azt mutatják, amit közölnek, de azt nem hiszem el, hogy ez kellően megalapozott. (A mérések előtti időjárás ingadozásokról, a trendekről csak nagyon minimális, sokszor következtetett információink vannak.) Befolyásoljuk a klímánkat ez egyértelmű, de van rá esély, hogy csak katalizálunk folyamatokat, gyorsítunk vagy növelünk, de nagy dőreség lenne azt hinni, hogy ezért az egészért csak mi, a gáz kibocsájtásunk meg a többi modern szennyezés lenne felelős.

Mégegyszer: nem akarom felmenteni a pazarló társadalmi attitűdöt.

Én éppen ezért nem tudom elhinni, hogy 2050-re itt kihal az emberiség. Azt igen, hogy iszonyatos migráció, nagy nyomorúság lesz sok helyen és ott meg hatalmas feszültségek, ahol élhető lesz a bolygó a mai mércénk szerint. De azt se felejtsük el, hogy a mi fajunk már túlélt minden szélsőséges időjárást rövid és hosszútávon is ezen a bolygón. Igazi csótányok vagyunk ilyen szempontból, jégkorszakok és mini jégkorszakok, sivatagok és sarkvidékek, mindenhol élünk, éltünk. És sose fog kiderülni, hogy ez nem történt volna meg egyébként is

A saját fajunk - esetleges - kihalását pedig nem szabad összemosni a bolygó halálával. A jó öreg Föld utánunk is még vígan el fog keringeni a Nap körül. Ahogy az EK is énekli:

Az értelmes gépek hajnalán,
Átmenetelek az életemen,
Évmilliók jönnek az ember után,
Rohadt érzés, de én szeretem. 

2019-06-26 14:06:09 | text146

Olyan kíváncsi lennék, hogy a nők hogyan alakítják ki az aktuális nyári divattrendet.

Évek óta élvezettel figyelem, ahogy május-június táján, az első meleg napokon előkerülnek a régi nyári ruhadarabok. Mindenfelé napfényre áhítozó lányok és #nők rohangálnak a városban, különböző ruhákban. Élmény az egész. Aztán egy hét után elkezd kirajzolódni egy trend, idén ezek a vékony szövetből készült egybe felső-nadrágok. Vírus-szerűen kezd terjedni az új #divat a nők körében. Két - három hét után már csak a punkok nem hordják ugyanazt a konfekció ruhát.

Nyári divatruha a C&A-ból
Nyári divatruha a C&A-ból

Értem, vagy érteni vélem, hogy a ruhaboltok találják ki valahogy, de miért veszik meg őket mindenképpen? Mi történne ha egyszer egy másfajta nyári divatra vágynának a nők, mint amit tervezők megálmodtak?

Egyébként semmi bajom az idei trenddel, bár szerintem nagyjából mindegy miben vannak a lányok mindenhogy szépek, de a tavalyi ruháknál az idei sokkal jobb.

2019-06-15 08:17:51 | text140

Kaptam szülinapomra digitális #MaNcs előfizetést. Borzasztóan örülök neki, de a keretprogram (Dimag), amiben megjelennek a lapszámok valami fertelmesen lassú. Csütörtökönként a friss lapszám órákig töltődik be. Van Windows app, van szimpla x32 program, és van androidos is. A Windows App a legkényelmesebb a Windowsos tablet pc-n, de amíg a másik kettőben nem frissül be a lapszám, addig ebben nem jelenik meg.

Ma aztán végképp bekrepált, miután mobilon megnyitottam a MaNcsot a tableten már csak megvásárolni tudnám. Írtam az ügyfélszolgálatnak, meglátjuk mit intéznek, de eddig inkább elégedetlen vagyok.

2019-05-30 19:11:37 | text126

Hajnalban arra ébredtem, hogy az általában hétalvó feleségem a telefonját nyomkodja bőszen. Kiderült, hogy feltörték a #google fiókját. Benne van az élete, munka, levelek, fájlok, minden. És hiába mondtam neki évek óta: két lépcsős azonosítása mégsem volt. #legyelokosabb

2019-05-22 06:24:29 | text113

Ha őszinte akarok lenni lehetett volna sokkal szarabb is a #GameOfThrones utolsó része.

Az egyértelmű volt, hogy nem lehet happy end, nincs is ezzel semmi gond, nekem az fáj, hogy az évadokon át szépen felépített karakterek és jelentőségteljesnek vélt momentumok, képességek, történetek a végén nagyrészt sehol nem játszottak szerepet. Sokat szidtam GRR Martint és most is tartom, hogy írónak maximum közepes, de azt el kell ismerni, hogy fantasyből viszont kitűnő. Ez főleg akkor derült ki, amikor elfogytak a könyvek és a sorozat íróinak (hagyjuk elfeledni a nevüket) kellett kitalálni a hogyan-továbbot.

A Trónok Harca - a vége után visszatekintve - ott halt meg, amikor a fantasy elemek, a fenyegető élőholtak, a sárkányok, a mágia felesleges nyűggé vált. Érdekes, hogy ez menet közben nem tűnt fel nekem sem, inkább a politikai szálak egyszerűsödését sajnáltam. Valószínűleg az elején kellett volna eldönteni, hogy kell-e bele a fantasy sallang vagy nem. De így, hogy a végére ez egy letudandó dolog, egy púp volt a hátukon sajnos tönkretette az amúgy élvezetes sorozatot.

A sorozat végig jobb volt, mint a könyvek, egész addig a pontig, amíg volt összehasonlítási alapunk. Végül mégsem az utolsó rész az igazi csalódás, hanem úgy általában az utolsó évadok. Ahogy elbaltázták a rengeteg lehetőséget, a jó színészi gárdát. Kár érte, de többet legalább nem piszkál a dolog. 

+1 #GoT totó: Lassan két éve én ezeket tippeltem az utolsó évaddal kapcsolatban. Van ami bejött.

2019-05-21 09:26:35 | text111

Rámtört az édesség utáni vágy. Első támadását, a hűtő nyitogatást, ügyesen visszavertem. Aztán a kamra ajtóban felejtettem magam, ahol erősen fixiroztam a húsvéti csokik, parányok és táblás milkák légióit. Erős maradtam. Egy jellem vagyok. Még.

2019-05-20 19:50:28 | text110

harminckilenc

Vasárnap volt a 39. szülinapom. Ez olyan pont elsikkadós szám, a 40 már kopogtat, el is mondják az emberek, hogy jövőre majd ünneplünk ám, nagy kanál, ilyesmi. Idén még béke van.

Izgalmas időszak idén ez a május. Nem csak azért mert Dávid fiam 5 éves lett, azaz billeg a kisfiú kor határán, meg én 39, hanem mert annyi év után végre finisbe ér a balatoni nyaralóvásárlási kálvária. Már a számlámon a pénz, két hét múlva aláírjuk a szerződést a nagynénémmel és a fele ház az én tulajdonom lesz. Harminckilenc évesen ingatlan tulajdonos leszek.

A balatoni ház állapotára az a legjobb kifejezés, hogy jól palástolja azt, hogy igazából egy romhalmaz. Az elmúlt 30 évben nem, hogy felújítás, még állagmegóvás sem történt. Aminek az az eredménye, hogy most majd jó nagy adag pénzt kell belerakni, hogy egyrészt ne dőljön a fejünkre, másrészt komfortos legyen. Jelenleg olyan a helyzet, hogy csak a nagyon közeli ismerősöket lenne pofám meghívni oda, mert inkább égő az egész.

Mindenesetre a családi szülinapozás idén is a nyaralóban volt. Felavattuk az új ágyakat, csinosítgattuk a szobát (függöny, ilyesmik). Sütöttünk a tárcsán húsit, ebédeltünk és beszélgettünk. Kellemes délután volt.

Az elmúlt évben örvendeztem azon, hogy sikerült irányba terelni végre a karrieremet. Ebben az évben az aztán még nagyobbat lódult előre. Alapvetően élvezem, de van neki néhány árnyoldala is persze. Vezetőként például ebben az évben ez volt az első hétvége, hogy nem hívtak telefonon valami halaszthatatlan faszság miatt. Így azért könnyebben ledarálódik az ember. Hogy hol leszek munkailag egy év múlva nagyon érdekes kérdés, de jelenleg vannak kilátásaim. Egész megnyugtatóak.

Annak örülök, hogy sikerült végre elérnem egy olyan szintet, ami már nem csak állandó kapaszkodás és küzdés. Van egy kis biztonság körülöttünk, így több idő marad egymásra, a gyerekekre és programokra. Szóval harminckilencnek lenni úgy tűnik, hogy ilyen kispolgári dolog. Család, gyerekek, nyaraló, karrier. Végülis ezt akartam

2019-05-14 15:50:39 | text98

Szomszéd már nem regény, legalábbis nem úgy, mint az Orgia. Szétesik, sokszor darabos. Beindul, majd átvált más történetekre. Néha elhagy szálakat, szereplőket, de a végére mégis összeáll. Benyomást ad, hiányérzetet.

Tetszett ez a könyv is, rádöbbentett, hogy sokszor magam is túl megengedő vagyok olyan dolgokban, amikben nem szabad, mert soha nem tudhatjuk, hogy hova vezetnek végül. Ami hiba. Miközben olvasod automatikusan átgondolod, hogy Te mit tennél hasonló körülmények között. Félrenéznél, jelentenél vagy akár ölnél is? És, hogy most mit teszel meg azért, hogy soha ne kerülj ebbe a választási helyzetbe.

A legfontosabb tanulsága a könyvnek mégis az, hogy mennyire megúszták a nyilasok a tetteiket. És, hogy ez nem csak állami szinten működött, hanem maga a társadalom bújtatta, mentette fel őket. A cinkosukká vált. Én középiskolában ezt a két könyvet kötelező olvasmánynak jelölném. Sokkal többet ad át a két világháború közti magyar gondolkodásról, mint bármi, amivel eddig találkoztam. (Mondjuk ha mellé tesszük a Vadászszőnyeg sorozatot már egész szép tablót kaptunk.)

Sokan írták, hogy fontos könyv, ez is meg az Orgia is. Nem jó szó ez, bár igaz, a hiánypótló a pontosabb.

2019-04-25 12:25:35 | text93

Zoltán Gábor Orgiája után Budapest már sosem lesz az nekem, ami eddig volt. Nem azért, mert az ember nem tudta mindazt, amit leír a könyv vagy talán mégis? Szemérmesen elmaszatolja mindenki az országban, hogy mit tettek, na jó tettünk, mi magyarok a nyilas időkben. Tanulunk ezt-azt róla, hallunk, olvashatunk a Dunába lövésről, de csak úgy mellékesen. Ilyen is volt.

Az Orgia az egyik legjobb formája a szembenézésnek ezzel a maszatolással szemben. Annak a szembenézésnek, amit kollektíven elmulasztott és mulaszt minden percben ez a nemzet. (És itt zárójelben tenném hozzá, hogy mennyire látszik a mai politikán és közbeszéden, hogy folyamatos tartozásban vagyunk ezzel beismeréssel.)

Amikor erről a könyvről beszélgettem másokkal többen mondták, hogy ők ezt nem olvassák el. Pedig mindenkinek el kéne, egyszer, nem többször. Nem olvassák el, mert túl erőszakos, meg kegyetlen. Igaz. De rádöbbent egy csomó mindenre, ami a kegyetlenséggel, az erőszakossággal és saját magunkkal kapcsolatos.

Számomra nagy tanulság volt, hogy mennyire könnyen simultam bele a regénybe. Mert, hogy egy könyv és megszoktam, hogy a könyvekben, filmekben az erőszak okés. Hogy mindennapos lehet, de főleg relativizált. Így aztán el kellett teljen egy kis idő, hogy ráébresszem magam, ez most nem fikció. És úgy már egész más volt kézbe venni és olvasni. Szóval egyrészt ráébredtem, hogy milyen könnyű az erőszakot elfogadni csak mert körülöttünk hajlamos a média és a művészet ezt mindennapossá tenni.

A másik tanulság, amivel kezdtem is, a város. Könnyen lépünk át a sorsokon, történeteken, amit ez a város végignézett. Legfeljebb a botló kövek juttatják néha eszünkbe, hogy van egy undorító, aljas és erőszakos múltja is. Nem csak a pántlikás, hősies. Egy szabadságharcosra jut egy nyilas, mondjuk. Bár félek több az utóbbi, mint az előbbi.

Szóval mindenki jól jár, ha félreteszi a félelmét az erőszaktól, a kegyetlenségtől és elolvassa az Orgiát, mert úgy tűnik ez itt van körülöttünk, a fodrászban, a pékben a lelkészben meg valószínűleg bennünk is. Kicsit aggódok, mert most bele is kezdek a folytatásába, a Szomszédba, ami ha jól értem az Orgia megírásának története lesz.

2019-04-17 17:33:55 | text88

És akkor még a #GoT.

Az első évad első részéhez képest egyértelműen elmozdultunk (végre), de ha azt nézzük, hogy még öt epizód van hátra: már megint nem történt semmi. #nemleszjóezíg

2019-04-15 23:01:33 | text85

Nem tudom van-e egyáltalán még értelme a magyar belpolitikáról beszélni, mert kevés idiótább és feleslegesebb foglalatosság van, de mégis megteszem.

Én úgy látom, hogy a Fidesz nem változik, az igazán érdekes folyamatok a másik, elég szűk, térfélen történnek. Történhetnének. Egy kialakult nyugalmi helyzetet az ellenzékinek gondolt erők nem tudnak megbontani, most már lassan egy évtizede, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy belássuk: ezek valóban ennyire töketlenek. Mind.

Mindenki tudja az új választási törvény megszavazása óta, hogy a Fideszt választásokon csak összefogással lehetne megverni. Ez matek, ami egy ideig labilis dolog volt, mert a választóik még benne voltak abban, hogy utálni kell egymást. Is. Mostanra, pontosabban tavaly ilyenkorra ez azonban megváltozott. A választók megmutatták, ha egyértelmű helyzetet adnak nekik, akkor hajlandók orrukat befogva szavazni. Csak ezt tavaly se voltak hajlandóak megtenni a politikusok és nagyon úgy tűnik, hogy idén sem fogják.

A helyzet az, hogy a jelenlegi politikai szarkavarás oda fog vezetni, hogy az őszi önkormányzati választások után az esti tévéműsorban szomorú-gondterhelt arccal állnak majd a nem Fideszes politikusok, hogy most már értik, az emberek összefogást akartak, levonják a tanulságot és majd legközelebb.

Mi meg szívjuk tovább a Fidesz demokratúráját. Basszák meg mind egy szálig.

És ebben azért az LMP és Puzsér szinte nagyob geci, mint a Jobbik. Az LMP-ről és Puzsérről nekem már senki nem tudja bebizonyítani, hogy nem a Fidesz emberei. Mind. Az utolsó tagjukig.

Még ha esetleg nem is tudnak róla mind.

2019-04-08 19:09:24 | text79

A szekuláris tudománynak van legalább egy nagy előnye a legtöbb tradicionális vallással szemben, mégpedig az, hogy nem ijed meg az árnyékától, és alapjában véve hajlandó beismerni hibáit és vakfoltjait. Aki egy transzcendens hatalom által feltárt abszolút igazságban hisz, az nem engedheti meg magának, hogy hibákat ismerjen be, hiszen az az egész történetét lenullázná. Ha viszont abban hiszünk, hogy esendő emberekként keressük az igazságot, a baklövések beismerése szerves része a játéknak.
Yuval Noah Harari - 21 lecke a 21. századra

2019-03-13 06:12:15 | text70

Pécsről hazafelé az autópályán Paks környékén kiálltunk a benzinkútnál, mert a két gyerek majd éhen halt. Igaz, hogy akkor már éppen két napja családi ünneplésnek álcázott zabáláson vettünk részt, de ők úgy érezték ez még szükséges.

Ez a kis pihenő (?) valószínűleg nagyon szerencsés volt, mert mikor kanyarodtunk vissza a sztrádára két tűzoltóautó sietett el mellettünk. Aztán rendőrök, mentők. 200 méter múlva megálltunk, nem messze a balesettől, amibe, ha nem állunk ki simán belefuthattunk volna. Egy és negyed órát várakoztunk, amíg a remélhetőleg túlélőket kivágták a felismerhetetlenre tört autóból.

Amíg ott álltunk persze leginkább morcogtunk, hogy micsoda pech, de azért visszanézve inkább hatalmas szerencse

2019-03-10 18:34:17 | text67

Mikor rájössz, hogy pont van 35-40 perced egy gyors vasárnap délutáni szunyára. #történiképp

2019-02-03 14:41:55 | text44

Hiába élünk együtt tizenéve a feleségemmel még mindig vannak dolgok, amikkel egymás agyára tudunk menni egy pillanat alatt. (Meglepő, mi?) Ilyen például, hogy kiakad attól, hogyha valaki csöpögtet, morzsáz meg ilyesmik. Ez persze valahol érthető. Másrészről meg állati idegesítő, hogy az ember igyekszik vigyázzállásba zuhanyozni (a gyerekeket persze ilyen dolgok nem izgatják), meg sasszemmel figyelni, hogy a mosogatógépből kivett edény ne csöpögjön a szekrényig.

Aztán persze minden megtörténik mégis: a borotválkozás után apró darabok esnek le a pengéről, valami lecsöpög, a croissant (természetéből adódóan) szétmorzsázza a konyhát. Ilyenkor megkapjuk egyenként vagy kollektíve, hogy nem becsüljük meg a másik munkáját, Ő meg meghallgatja, hogy ez egy rohadt lakás amiben élünk és nem egy kiállítóterem.

De ez az egész csak azért van, mert kire legyünk mérgesek, ha nem arra akit a legjobban szeretünk.

2019-01-26 08:57:26 | text38

Buffer a mai nappal megszüntette a Google+ kapcsolódását, így aztán ennek a blognak is megszűnik az automatikus Google+ publikációja. Én nagyon sajnálom, mert szerettem a Google+ koncepcióját, szerintem méltatlanul elhanyagolt platform. Volt. Mert hát pár hónapon belül végleg megszűnik, kár érte.

Vicces, hogy ezért sírok, miközben az elmúlt időszakban folyamatosan törlöm magam a közösségi média felületekről vagy tervezgetem-mérlegelem, hogy mit hagyok ott. A Facebooknál lassan lejár a 30 napos időszak, ami alatt meggondolhatom még magam. A Facebook törlésével megszűnt a Later jogosultsága, hogy kezelje az Instagram profilomat. Ez egy kicsit fájt, aztán pár hét után rájöttem, hogy igazából ez sem hiányzik. Mostanság már az Instára se nagyon nézek rá. Az egyetlen ami megmaradt a #Twitter, meg havi egyszer a LinkedIn, de az inkább munka.

Gyanús, hogy régebben annyira laza volt a meló, hogy rengeteg időm jutott ilyen felületekre, most meg van épp elég dolgom. Néha még a napi híreket is csak este olvasom el. Viszont ne értsétek félre, ez egyáltalán nem zavar. Egyrészt örömet találok a munkámban, másrészt a felszabadult idő egy részében sokkal izgalmasabb dolgokat művelek. Például ebéd közben, meg a napi rutin üresjárataiban e-bookot olvasok. Tavaly május óta, mióta otthagytam a Facebookot, sokkal több könyvet olvastam ki, mint korábban.

Egyébként tök nehéz volt lejönni róla, hogy nem nézegetem meg 20-30 percenként mi történik a hírfolyamokban, viszont mostanra már nem is hiányzik. biztatnék mindenkit, hogy próbálja ki.

2019-01-25 18:54:32 | text36

Akinek nincsen gyereke az nem értheti azt a meglepő örömet, amikor egy házaspár rájön, hogy akadt 3 szabad órája, amikor már nincs meló, de a gyerekek éppen a nagyszülőknél vannak és ebben az időintervallumban akár el is lehet menni a szomszéd moziba.

Na, most csütörtökön mi pont így jártunk, meg is néztük a BUÉK című filmet (ami a listánkon volt és éppen a jó időpontban játszották is) és ezzel az ezévi mozilátogatásunk már a felére nőtt a tavalyinak. Tekintettel arra, hogy minez január 17.-én történt nagy reményekkel nézek a jövőbe.

2019-01-19 20:19:28 | text26

Tavaly az egyik kedvenc sorozatom a Terror volt, ami egy kis szürreális horrorral megspékelt történelmi dráma volt. Miután megnéztük nem sokkal letöltöttem az alapjául szolgáló könyvet is, betáraztam későbbi olvasásra. Most a Monokróm után ennek láttam neki és elég hamar felfaltam.

Nem állítom, hogy a könyv jobb, mint a sorozat, de a fordítottját sem. Mindkettő kitűnő munka a műfaján belül, bár a sorozatnál nem értettem pontosan, hogy minek kellett az amúgy is nagyon rejtelmes történelmi sztorit a szellem-medve szállal felturbózni. A könyv aztán helyre tette bennem ezt a kétséget, Dan Simons egy alternatív - és a jelenlegi divatoknak megfelelő - verzióját vázolta fel az Észak-Nyugati átjárót kereső felfedezők katasztrófájának.

A könyv kétségtelenül aprólékosabb, részletesebb. A filmsorozat több szereplőt is összevont, ami kétségtelenül szükséges volt, de én mindig szerettem a könyvekben a sok, jól kifejtett szálat, szereplőt és ebben a Terror a legjobbak közé tartozik. Nem egy vidám könyv, borzasztóan nyomasztó. Erre rátett egy lapáttal, hogy a tél leghidegebb időszakában olvastam, néha még alaposan átfagyva a kinti mínuszoktól. Fáztak a könyvben is, meg én itt a könyv előtt is, még ha a két hideg nem is hasonlítható össze. 

Kifejezetten ajánlom a könyvet és a sorozatot is, de azt javaslom, hogy előbb a könyv, aztán a sorozat. Úgyis nagyon különbözik a végjáték, nem veszt senki semmit vele.

2019-01-14 20:32:20 | text21

A pár nappal ezelőtti írásom szellemében a mai tüntetésre kisétáltunk Zsófival. Jó sok ember jött össze és kellemes (bár, mint utólag kiderült meglepően fárasztó) sétát tettünk a Hősök terétől a Kossuth térig. Találkoztunk barátokkal, kellemes csevegés közepette vonultunk át a városon, igaz néha kicsit zavart a sok dudáló és néhol skandáló hangzavar a beszélgetésben.

Persze beláttuk, hogy nem a legjobb helyet választottuk a traccspartira.

Az igazság az, hogy nekem herótom van a tüntetéseken elhangzó beszédektől. A legtöbb teljesen felesleges szájtépés és a legtöbbször a szónokok a retorikai képességek teljes hiányáról tesznek tanúbizonyságot (kiállni a nép elé papírral, bleh!). Szóval nagy örömmel nyugtáztam, hogy a feleségem, sőt még a nagyon aktív barátunk is a beszédek kezdete után inkább a távozás hímes mezejére óhajtanak lépni.

Hogy lesz-e bármi hatása, értelme az egésznek szerintem kétséges. A névleges célok elérése, a sztrájk, a törvény visszavonása, a közmédia újraindítása reménytelen ambíció. Az viszont előfordulhat, hogy a pártok tényleg egymásra borulnak és villantanak valami értelmeset és győzelemnek is magyarázhatót a választásokon.

Lehet, de ehhez nagyon nagyon elszántnak kell lenniük. Én drukkolok nekik, de 3 hét áll szemben lassan 9 évvel, szóval óvatosságra intenék minden nagyon lelkes embert. És persze azt se felejtsük el, hogy semmit nem tudunk arról, hogy mi történne akkor, ha egy ilyen nagykoalíció valami isteni csoda folytán kormányzó erővé válna. Egyenként is elég szörnyűek voltak, vajon most mit művelnének közösen. Persze ilyenkor felrémlik az is, hogy Orbánéknál csak jobb lehet bármi.

Hát reméljük, hogy 3 év múlva tényleg ez lesz a fő izgulni valónk.

2019-01-05 22:32:48 | text10

Igazából már jó 2 éve szerettem volna leszakadni a Wordpress motorról és váltani valami saját fejlesztésűre, de valahogy sosem jutott rá elég időm. Legalább hússzor nekiláttam, nagyon tudományosan, megterveztem mindent előre, lejegyzeteltem magamnak, hogy miként akarom megoldani, aztán ahogy elkezdtem programozni mindig rájöttem, hogy igazából egy új Wordpress klónt írok, azt meg minek.

Valami sokkal tisztább, egyszerűbb dolgot szerettem volna, ahol az egész felület a blog írásról szól és nem a SEO-ról, a formákról, a legújabb hypeok követéséről. Szimplán szövegek és képek időrendi sorát akartam megjeleníteni, ahogy azt a blog őskorában csináltuk, lassacskán 20 éve.

Mamám, de régen csinálom már ezt!

Amikor elkezdtem blogolni azt mondtam, hogy a blog írni van és nem olvasni. Aztán, ahogy elkezdett a webfejlesztés lenni a hobbim mellett a munkám is akaratlanul elkezdtem úgy csinálni, ahogy azt profin kell. Tököltem a címsorokon, a leaden, a helyesen megválasztott kategórián és címkéken. Mindettől az egész sokat vesztett az élmény faktorán. Elkezdtem nem a blogírásért írni, hanem az olvasásért.

Na, ennek vetettem most újra véget. Ez a jelenlegi blog motor nem tud seozni. Nem cél, nem lényeg. Saját alantas céljaim miatt van sitemap és rss, de ez csak az automatizálás miatt. (Az automatizálás és a statisztika készítés a másik évtizedes hobbijaim.)

Nem tudom, hogy meddig fogom megállni, hogy ezt a szimpla kis blogmotort elkezdjem pimpelni, de nem tervezem, hogy pár kényelmi funkción kívül még nagyon fejleszteném. Inkább írok, ahhoz most sokkal nagyobb kedvem van.

2019-01-04 20:56:55 | text9

Kifelejtett alkatrészek egy kotyogós kávéfőzőből.
És folytatódik. Miután feltettem az új kávét és a várakozási fázisba léptem megírtam az előző bejegyzést. És vártam, hogy kotyogjon. De az Istennek nem történt semmi. Aztán megláttam, hogy miért.

2019-01-10 06:42:50 | media6

33 találat a(z) tort kifejezésre