Mindig hülyeségnek tartottam azt az érvet, hogy az Orbánék tudnak kormányozni ezért aztán bármit elnézünk nekik. Nekem végig az az alap bajom velük, hogy nem, egyáltalán nem tudnak kormányozni. Csak eddig ezt viszonylag könnyen elrejtették olyan adatok mögé, aminek azok is hittek, akik elcsalták őket. Rejtély.

A koronavírus olyan esemény ahol lehet kozmetikázni a számokat (meg is teszik, ezért nem tesztelünk rendesen), de egy csomó más, a széles tömegeknek napi szinten átélhető faktor ellent mond és fog egyre inkább a kommunikációnak. (Értsd: ordas hazugság.)

Március közepétől kezdve Orbánék ráálltak arra, hogy ők most válságkezelnek, ám valójában ötletük sem volt, hogy mit kéne csinálni, így igyekeztek elég jó ütemben lekövetni, hogy mi a közhangulat kívánsága. Ez hol sikerült, hol meg látványosan megbuktak vele (vö: péntek reggel még nem zárjuk be az iskolákat, este meg mindet). Két dologgal nem foglalkoztak csak az egészségügyi és gazdasági rendszer fentarthatóvá tételével a megváltozott körülmények között.

Mert leszámítva pár teljesen hülyét márciusra látszott, hogy ez nem két hét lesz, hanem inkább egy (két) év.

Megvették a nagy halom lélegeztetőgépet csak ember nincs aki kezelné őket. Kimondták, hogy legyen digitális oktatás csak a feltételeit nem teremtették meg. Elmondták, hogy mindenkinek újra munkát adnak, aztán kiderült, hogy ez csak arról szólt, hogy a saját családi cégeiket nem hagyják bedőlni.

És most itt állunk a második hullám első harmadában valahol és Orbán azt ígéri itt senki nem fog meghalni. Aggódok, mert közben naponta halnak meg a bizonyítottan koronás emberek. És ismerve a statisztikákhoz való hozzáállásukat nem csak pár emberről lehet szó. Mármint naponta.

Tavasszal Orbánék szerencsés helyzetben voltak, elég volt követni a közhangulatot, amit példásan fegyelmezett magatartású emberek alakítottak. Most ősszel ez már egyáltalán nem igaz, az emberek arra várnak, hogy végre oldja meg helyettük a gondoskodó állam a problémáikat és hagyja őket élni. Az a tragikus, hogy az Orbán-féle állam sosem tudta és sosem akarta megoldani az emberek problémáit. Nem is tudja hogy lehetne, mert, hogy egyik kedvenc kifejezésükkel éljek: alkalmatlan rá.

Itt állunk a havria kellős közepén és a jóléti állam nem tudja működtetni a gazdaságot (elszálltak az árak, zuhan a forint és rengeteg a munkanélküli).

Az állam nem tudja működtetni az egészségügyet. Nincs elég orvos, nincs elég mentős, nincs elég ember, hogy legalább tesztelést tudjanak csinálni. Körülöttem az elmúlt hetekben rengeteg korona tesztre váró ember lett, van aki 3-4 napig várt (elvileg étlen-szomjan kéne), aztán a mentő nagy nehezen befutott. Az eredmény is 2-4 nap. Add össze a számokat, a rossz esetben ez már 8 nap, a 10 napos karanténból. Ez nem rendszer, ez egy vicc.

Saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy egy nátha miatt újra be kellett zárkóznunk a két gyerekkel, otthon tanulás, otthon munka, az orvosi igazolást meg gyakorlatilag látatlanba adták ki.

És akkor ma reggel olvastam, hogy a kontaktus kutatásra rendőr sincs elég.

Mondja már meg valaki nekem, hogy ugyan mi működik ebben az országban? Mi az amit olyan fene szakértő módon visz a kormányunk?

Mi?

2020-09-18 07:34:34 | text276

Kicsit nevetséges ez a "milyen pozícióban lesz Gyurcsány 2022ben" vita. És ha tovább folytatódik, akkor az is egyértelmű, hogy a vitapartnereivel együtt vesztesben.

2020-08-18 20:06:17 | text269

Azt hiszem mostanra a gyerekek kezdenek kicsit begolyózni itthon. Mindennap tanulunk, játszunk, van egy kis testmozgás is, de nem tudják levezetni az energiáikat. Odáig jutottunk, hogy  a fiam elkezdte unni a legózást. #vannakmégcsodák 

A világot persze hiába próbáljuk kizárni, egzisztenciálisan 4 nap alatt visszaléptünk 10 évet. Mindent kezdhetünk elölről. Hát majd ezt is túléljük valahogy. Mások persze láthatóan nem így gondolják, voltam ma bevásárolni a holnapi ebédhez az alapanyagokat, bár sokkal nyugisabb a helyzet, mint a hét elején, de zöldséget csak nagyon keveset lehet kapni és a búzadarát hírből se ismerik a budai oldalon. #koronavírusnapló

2020-03-19 15:44:08 | text246

Egy ideje felfigyeltem rá, hogy mindig visszakérdezek. Elsőre persze felháborodtam, hogy mindenki motyog, beszéljenek már rendesen! Aztán úgy éreztem, hogy jobb vagyok, mint Novák Katalin, lehet, hogy mégis én megyek szembe a forgalommal. Így aztán bejelentkeztem hallásvizsgálatra.

Tegnapra kaptam időpontot és kiderült, hogy semmi baja a fülemnek, talán kicsit fáradt vagyok és ezért lassabban dolgozom fel a hallottakat. Szóval innentől kiderült, hogy mégis a többiek motyognak. Ezentúl papírom van róla. :D

Egyébként szinte ez volt az első jó hír a januárban. Igazán elcseszett hónapom volt. Kezdődött egy viharos munkahelyi héttel, aztán folytatódott további munka környéki problémákkal, amik néhol áthúzódtak a munkán kívülre is. De ha a munkát nem nézem, akkor is vacak egy hónap volt. Fárasztó, leszedáló idővel.

Az a baj, hogy most jön a - tapasztalataim szerint - napszámra legrövidebb, de anyagilag és érzésre leghosszabb hónap. Jöhetne már a tavasz.

2020-01-29 18:09:47 | text220

Nyolc éve ilyenkor egy születési anyakönyvi papírt olvasgattam a János kórház büféjében és nagyon meg voltam lepődve, hogy #apa lettem. Most meg ott tartunk, hogy szemtelenkedik velem. #szülinapos #apablo

2019-11-04 09:00:17 | text209

A #mifit szimpla futás edzésnek titulálta azt az őrületet, amit avval rendeztem, hogy 38 perc alatt munkából elértem az ovit, átöltöztettem a gyereket majd lekésve egy villamost pontosan érkeztünk az úszásra. Futás a lófaszt. #apablog #nincslehetetlen

2019-10-22 18:21:49 | text200

Hm. Este kigyomláltam a fele embert, akit bekövettem és most megint egész élhető lett a #twitter. #reménytelenPróbálkozásaim #önbecsapás #pozitivÉletszemlélet

2019-09-06 06:16:00 | text181

Fura egy világ ez. A medence mellé nem ülhetek le nézni az úszás oktatást. De az előtérből egy kivetítőn figyelhetem a kisfiamat. #momsport #nemértem #apablog

2019-09-03 16:50:08 | text177

Két napja szenvedünk azon, hogy mit csináljunk a hétvégén. Jó idő lesz ma, szóval valami strandban gondolkoztunk, reggelre megszültük a Bánki-tavat. Hogy őszinte legyek nekem semmi kedvem nem volt a strandoláshoz meleg ide vagy oda, a Balatonon kifürödtem magam. De láttam a feleségemen, hogy aggódik a #meleg miatt, így jó képet vágtam a dologhoz.

Reggelinél vázoltuk a gyerekeknek, hogy hurrá nyaralunk, de nem az lett a visszajelzés, amit vártunk. Nagy nyavajgás közben elmagyarázták, hogy ők már unják a strandot, voltunk Dorogon (sokszor, vonták fel a szemöldöküket jelentőségteljesen), Balatonon, sőt egy hétig a tengeren is, minek már megint strandolni. Maradjunk inkább a lakásban, ahol játszhatnak.

Reggeli után a feleségemmel kerülgettük egymást, viccelődtünk, hogy nehéz gyerekkoruk van, végül kiböktem, hogy igazából perszte megértem őket. Mértéktelenül megkönnyebbült asszony állt előttem, kiderült, hogy neki se volt kedve ésa csa miattunk akarta az egészet.

Így aztán elmegyünk Egerbe, megnézzük a várat és vidáman szarrá sülünk a köveken. Estére valószínűleg azt kívánjuk majd, hogy bár mentünk volna strandra.

Ja, és tényleg nehéz gyerekkoruk van, nem tudnak itthon büdösödni a belvárosban. Szigorú szülők vagyunk, na. #apablog #itsmylife #házasság #nyár 

2019-08-24 09:31:15 | text170

Tegnap este a kibontott pillanatragasztó szétrepedt és belefolyt a tenyerembe. Egész este kapargattam le az ujjaimról a cuccot. Ma reggel be akartam lépni a mobilbankba, kéri az ujjlenyomatot. A második próbálkozás után feladtam, vajon hány nap alatt kopik le ez a szar? Pénteken nagy szükségem lesz rá. #para

2019-05-28 09:19:13 | text120

harminckilenc

Vasárnap volt a 39. szülinapom. Ez olyan pont elsikkadós szám, a 40 már kopogtat, el is mondják az emberek, hogy jövőre majd ünneplünk ám, nagy kanál, ilyesmi. Idén még béke van.

Izgalmas időszak idén ez a május. Nem csak azért mert Dávid fiam 5 éves lett, azaz billeg a kisfiú kor határán, meg én 39, hanem mert annyi év után végre finisbe ér a balatoni nyaralóvásárlási kálvária. Már a számlámon a pénz, két hét múlva aláírjuk a szerződést a nagynénémmel és a fele ház az én tulajdonom lesz. Harminckilenc évesen ingatlan tulajdonos leszek.

A balatoni ház állapotára az a legjobb kifejezés, hogy jól palástolja azt, hogy igazából egy romhalmaz. Az elmúlt 30 évben nem, hogy felújítás, még állagmegóvás sem történt. Aminek az az eredménye, hogy most majd jó nagy adag pénzt kell belerakni, hogy egyrészt ne dőljön a fejünkre, másrészt komfortos legyen. Jelenleg olyan a helyzet, hogy csak a nagyon közeli ismerősöket lenne pofám meghívni oda, mert inkább égő az egész.

Mindenesetre a családi szülinapozás idén is a nyaralóban volt. Felavattuk az új ágyakat, csinosítgattuk a szobát (függöny, ilyesmik). Sütöttünk a tárcsán húsit, ebédeltünk és beszélgettünk. Kellemes délután volt.

Az elmúlt évben örvendeztem azon, hogy sikerült irányba terelni végre a karrieremet. Ebben az évben az aztán még nagyobbat lódult előre. Alapvetően élvezem, de van neki néhány árnyoldala is persze. Vezetőként például ebben az évben ez volt az első hétvége, hogy nem hívtak telefonon valami halaszthatatlan faszság miatt. Így azért könnyebben ledarálódik az ember. Hogy hol leszek munkailag egy év múlva nagyon érdekes kérdés, de jelenleg vannak kilátásaim. Egész megnyugtatóak.

Annak örülök, hogy sikerült végre elérnem egy olyan szintet, ami már nem csak állandó kapaszkodás és küzdés. Van egy kis biztonság körülöttünk, így több idő marad egymásra, a gyerekekre és programokra. Szóval harminckilencnek lenni úgy tűnik, hogy ilyen kispolgári dolog. Család, gyerekek, nyaraló, karrier. Végülis ezt akartam

2019-05-14 15:50:39 | text98

Nem Pozsony az első város, ahol megtapasztaltam, hogy az idő alapú buszjegy mennyivel normálisabb, mint a járat alapú. Sőt! Itt minden buszmegállóban van automata, a legtöbb helyen kártyával is tudsz fizetni és negyed órától egy óráig több lépcsőben választhatsz jegyet.

2019-04-20 07:26:35 | text92

A fiamat hétköznap úgy kell felrázni reggel, hogy ne késsünk el. Ellenben szombaton és vasárnap már hajnali fél hatkor átcaplat hozzánk, hogy Ő tévézne meg Legózna. Meg kéne fordítani a programját. #itsmylife #apablog

2019-03-30 07:32:22 | text75

A csúszdás játszótér volt az utolsó állomás, de ott már sajnos a szemerkélő eső tönkretette a környékbeli kölykök szórakozását: nem csúsztak a csúszdák. Persze mindenki kitartóan próbálkozott azért. #ígyvolt #apablog #vasárna

2019-03-03 12:11:06 | text62

Tompán fáj a fejem.

Nem meglepő. Az ebéd előtt Apám hívott meg egy Becherovkára, aztán ittam egy sört. Ebéd után az apósom (1) hívott meg egy Blue abel Johnnie Walkerre. Rá pár órával az apósom (2) hívott meg 2 pálinkára és egy sörre. Hogy nem rúgtam be annak köszönhető, hogy ezt kb. 6 óra leforgása alatt ittam meg, csak a másnapos fejfájás maradt meg belőle.

2019-02-24 20:22:02 | text57

Az előző két fotón a mai apai működésem produktumai láthatóak. Ugyanis a fiam megfűzött, hogy építsek neki egy bankot, amit a #lego bűnözői kirabolhatnak és a lego rendőrök meg begyűjthetik a gazfickókat. Az ő terminológiájában a "bűnöst". Így aztán ebéd előtt elkészült a "Bank", amit Dávid egy újságbódé tetejéről származó kiegészítővel tett tökéletessé. Összepakoltam a kiöntött legókat a földről és megbeszéltük, hogy én ma nem akarok többet legózni.

Délután aztán úgy alakult, hogy a földön fekve találtam magam egy lego kalózt és egy bűnöst tologatva. Amikor végképp eluntam elvonultam olvasgatni a kanapéra, Dávid meg nekilátott, hogy házat vagy hotelt épít. Egy ideig még elvolt vele, aztán egyre többet dünnyögött és elégedetlenkedett. Végül nem volt menekvés rávett, hogy nézzem meg mit alkotott. Elkövettem azt a hibát, hogy a dícséret után elkezdtem tanácsokat adni neki. Végül épült egy társasház is. Dávid kereste a kockákat (ha épp kedve volt) én meg építettem.

Ma már tényleg nem akarok többet legózni

2019-02-23 18:03:40 | text55

Pénteken, mint derült égből a villámcsapás jött a hír, hogy vége a home office időszaknak, minden akadály elhárult az irodában: hétfőn reggeltől újra ott dolgozunk.

Pár héttel ezelőtt ez a hír teljesen felvillanyozott volna. Akkortájt gyakorlatilag majd minden nap be kellett rohannom, javítani valamit, hálózatot építeni, számítógépet élővé varázsolni. Ritka mód utáltam. De az elmúlt két hétben már úgy működött minden, ahogy az el volt tervezve, hétfői egyeztetést leszámítva otthonról dolgoztunk. Trello és FB Messenger az összekötő kapocs, néha skype vagy telefon.

Láss csodát, de rohadt eredményes és kényelmes volt. Én például már reggel hét tájban beültem dolgozni, az adminisztratív dolgokkal végeztem fél nyolcig, amikor elcipeltem Dávidot oviba. Nyolc után pár perccel már újra a gép előtt ültem. Zsófi általában itthonról dolgozik, ő is nyolc körül kezdett, tíz után ittunk egy kávét, dél körül ebédeltünk. Élveztük a dolgot. Mire fél négyre a gyerekért indultam gyakorlatilag már mindennel végeztem, de sokszor beültem még kicsit lezárni ezt-azt négytől fél ötig.

Szóval éppen élvezni kezdtem és örömmel láttam, hogy még két-három hétig ez mehet, mikor délután 3 után jött a hír, hogy vége. Azért is szomorú, mert március 18.-tól így is úgy is költözik a cég, ezt a pár hetet jó lett volna már így kihúzni.

2019-02-23 13:35:37 | text54

Miközben a reggelit pakoltam ki belém villant a felismerés, hogy pár évvel ezelőtt azt gondoltam mostanra már nem lesz gond a lányommal kaja fronton. Úgy tűnik tévedtem, ebben is.

A kisasszony ugyanis rohadtul válogatós, ezt némi finnyássággal tetézve. Van egy szűk ételválaszték, amit hajlandó megenni, azt reméltem, hogy évek folyamán ez majd varázsütésre átalakul. Hát ez nem jött be.

Kicsit meg is ijedtem, mert van egy csomó elképzelésem, főleg gyerekekkel kapcsolatban, amikről azt remélem, hogy majd az idővel megváltoznak / jobbak lesznek. Ajvé. #apablog #itsmylife #hétköznapo

2019-02-05 07:03:24 | text45

Kicsit reszelgettem az oldal funkcióin (és csináltam egy fejlesztős táblát a további ötleteimnek a Trellon), szóval mostmár nem csak a szöveges tartalmakat jeleníti meg az archívum, hanem a képeket is. Arról nem is beszélve, hogy lassanként kezd a teljesen fapadosból valami normálisabbra váltani a kinézet.

Csak vigyázni kell, hogy el ne galopprozzam magam.

2019-02-02 22:05:32 | text42

Tavaly az egyik kedvenc sorozatom a Terror volt, ami egy kis szürreális horrorral megspékelt történelmi dráma volt. Miután megnéztük nem sokkal letöltöttem az alapjául szolgáló könyvet is, betáraztam későbbi olvasásra. Most a Monokróm után ennek láttam neki és elég hamar felfaltam.

Nem állítom, hogy a könyv jobb, mint a sorozat, de a fordítottját sem. Mindkettő kitűnő munka a műfaján belül, bár a sorozatnál nem értettem pontosan, hogy minek kellett az amúgy is nagyon rejtelmes történelmi sztorit a szellem-medve szállal felturbózni. A könyv aztán helyre tette bennem ezt a kétséget, Dan Simons egy alternatív - és a jelenlegi divatoknak megfelelő - verzióját vázolta fel az Észak-Nyugati átjárót kereső felfedezők katasztrófájának.

A könyv kétségtelenül aprólékosabb, részletesebb. A filmsorozat több szereplőt is összevont, ami kétségtelenül szükséges volt, de én mindig szerettem a könyvekben a sok, jól kifejtett szálat, szereplőt és ebben a Terror a legjobbak közé tartozik. Nem egy vidám könyv, borzasztóan nyomasztó. Erre rátett egy lapáttal, hogy a tél leghidegebb időszakában olvastam, néha még alaposan átfagyva a kinti mínuszoktól. Fáztak a könyvben is, meg én itt a könyv előtt is, még ha a két hideg nem is hasonlítható össze. 

Kifejezetten ajánlom a könyvet és a sorozatot is, de azt javaslom, hogy előbb a könyv, aztán a sorozat. Úgyis nagyon különbözik a végjáték, nem veszt senki semmit vele.

2019-01-14 20:32:20 | text21

Az Allee mellett már évek óta nyitnak egy kis jégpályát a tél folyamán. Cili ezen a kis pályán tanult meg korizni. Se nem túl nagy, se nem túl jó minőségű jégpálya, de jó hangulatú hely. Lehet korcsolyát és a tanulóknak keretet bérelni, van forró csoki, tea, sőt idén újra engedélyezték, hogy legyen forralt bor is.

Ide a lehetőségekhez képest elég sokszor kijövünk, egy órát körözni a harminc évvel ezelőtti slágerekre. Gyerekkoromban néha kimentünk a pécsi jégpályára, egyszer-egyszer a dunaújvárosin is voltam, de én alapvetően befagyott tavakra jártam Apuval. A Balatonon és a Malom-tónál tanultam meg korizni és a rengeteg köröző ember a jégpályákon mindig zavart egy kicsit.

Nagyon más, sokkal szabadabb hangulata van, ha egy tavon korizol. A természet, a jégbe fagyott érdekes buborékok, néhol halak vagy faágak már önmagukban érdekesek. Hát még ha nem tükörre fagy a tó, hanem kicsit recés-hullámosra, ami érdekes hangot ad miközben átsiklasz rajta. A BAlaton néha komoly nagy hullámokban fagy be, amikre fel kell kapaszkodni és lesiklani a túloldalán. Ez az igazi jó korizás számomra, de pótléknak ezek a kis körök is megteszik vasárnap délelőttönként.

2019-01-06 13:52:19 | text11

#apablog

Az esti rendrakás neuralgikus pontja a napi rutinnak. A mai este kifejezetten szenvedős volt, a szünet utolsó napján a gyerekek kifordították a lakást a sarkából és csak súlyos fenyegetőzéssel lehetett elérni, hogy összepakoljanak. Miután laza 50 perc után késznek értékelték a dolgot szemrevételeztem a csatateret. A teljes győzelemtől messze voltunk, Dávid asztalát felhalmozott Lego összeszerelési útmutatók és félkész Lego épületek borították. 

Hogy haladjunk végre, közben befolyt a fürdővíz, megmondtam a renitens gyermeknek, hogy egy nap haladékot kap, holnap este legyen rend vagy a hétvégi alvós-bunker építésre keresztet vethet. Magából kikelve védte az igazát, hogy ő pediglen rendet rakott és az asztalán nem lehet semmilyen Lego összerakó. Kis híján fülön fogtam, hogy na akkor gyere, nézzük meg, de végül hagytam, hogy a saját lábán jöjjön. Áll a nagy kupac előtt és értetlenkedve nézi, hogy itt meg mi a baj. Mutatom neki a bűnjeleket mire közli velem, hogy "ja, ő szemből nem látta őket".

Javasoltam neki, hogy legközelebb akkor oldalról is vegye szemügyre a dolgokat.


2019-01-02 18:51:05 | text4

A digitális oktatás jegyében a lányomnak ajándékoztam a tabletté alakítható laptopot. (Vagy fordítva.) Tanulja a szövegszerkesztő használatát. Naplót ír. #koronavírusnapló #apablog

2020-03-16 18:56:21 | media176

Ezzel a fura szerkezettel kell szembeszállnom a közel fél méter hosszú X szárnyú vadásszal. #kinyerma #apasors

2019-12-24 12:38:52 | media157

Brexit
A #brexit a humor kiapadhatatlan forrása. (Twitterről loptam)

2019-09-10 06:27:01 | media122

Búvár zsákmány
Tök jó dolog apának lenni, 25 év után újra van kivel búvárkodnom. Aput felváltotta a lányom. :) #zsákmány #rákolló #vakáció

2019-07-19 18:01:17 | media102

Sör és csoki
Ezt kaptam Apák napjára a gyerekeimtől egy aranyos vers kíséretében. #apáknapja #apablog

2019-06-16 06:51:07 | media85

Cili az új mp3 lejátszóval
Megkapta élete első mp3 lejátszóját. #névnaposlány #apablog

2019-06-02 09:00:15 | media80

Budapesti lego társasház (a sajátunk ihlette), az előtérben cápák.
Budapesti lego társasház (a sajátunk ihlette), az előtérben cápák.

2019-02-23 17:55:07 | media32

39 találat a(z) apa kifejezésre