Költözés 3.

Bár a múlt esti nosztalgiázós-melankolikus hangulatom enyhült, azért reggel ért még pár benyomás, amire nem számítottam. A XII. kerületben évekig laktam és szerettem ott élni.

Érdekelt milyen lesz négy év után újra felülni ugyanarra a buszra, amivel előtte munkába jártam, csak már Cilivel kettesben. Régen felszálltam, ha mázlim volt találtam egy üres széket és olvashattam. A lóitatónál kicsit aggódtam, hogy egy buszon szerzett ismerős, aki könyvesbolti dolgozó, letelepszik-e aznap mellém, mert akkor annyi volt az olvasásnak.

Vicces, hogy állandóan arról értekezett, hogy mennyire nem olvasnak már az emberek, és milyen szép dolog egy könyv, de engem nem hagyott elmerülni ebben a szépségben.

A Királyhágó téren Péter barátom csatlakozott néhanapján (főleg ha késésben voltunk) és eltrécseltünk boldogan.

Ma reggel Cilivel felkapaszkodtunk a buszra, és egy csomó bezárkózott fapofa vett körbe. Megszoktam az elmúlt évben, hogy egyetemisták és alapvetően vidám, néha kicsit túlzottan is közvetlen emberekkel utazom a villamoson. Kifejezett csalódás volt. Aztán azon töprengtem, hogy én is pont ilyen bezárkózott fapofa voltam a könyvem mögé bújva.

Szerző:

Őri András

38 éves webfejlesztő vagyok Budapestről. Két nevelendő gyerek büszke apukája és egy gyönyörű feleség szerencsés férje.

One thought on “Költözés 3.”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.