Jerome K. Jerome: Három ember kerékpáron

covers_136673

Nálunk a Három ember egy csónakban generációkon átívelő családi könyv. A balatoni nyaralóban lóg egy festmény a villa építőjéről, a dédapámról, a kép a tornácon készült róla, köpenyben, ölében pihentet egy kötetet, a Három embert. Sajnos azt a könyvet a nagyapám második felesége (a fél könyvtárral egyetemben) eladta, nem volt egy olvasós típus. Pár éve egy antikváriumban megláttam ugyanazt a kiadást és nem zavart, hogy már kétszer megvan otthon, beszereztem ezt is. Nagy becsben tartom, még az is lehet, hogy ez volt a dédapám kötete.

A Három ember kerékpáron már jóval kevésbé ágyazódott be a családomba, bár a szüleimmel egy elég nehezen felejthető emlék kötődik hozzá. A ’90-es évek elején megjelent a két ‘Három ember’ könyv egybe kötve, színes rajzolt, de puha fedeles borítóval és olyan furán szerkesztve, hogy teljesen tükörben voltak a regények szedve. Ha végeztél az egyikkel duplán kellett fordítanod, hogy folytasd a következővel. Nos, ez a kiadás volt nálunk, mikor a szlovák paradicsomban kirándultunk, az autóban és néha pihenés közben egymásnak olvastuk fel a könyvet és jókat nevettünk hárman a szüleimmel. Aztán kirándulás közben Anyu elesett, eltörte a lábát és ott álltunk az isten háta mögött valami hegyen az erdőben. Kilométereken át jött négykézláb, míg én fogtam a törött lábát hátul, hogy ne mozogjon, Apu meg támogatta. Mikor leértünk egy rétre, amin keresztül már egy dupla keréknyomos út ment keresztül Apu letáborozott minket egy hatalmas fenyőfa tövébe és nekiindult, hogy hegyimentőket találjon. Anyámmal ketten ültünk ott, ő tartotta magát én bőgtem. Végül elővette a könyvet és elkezdte felolvasni. Ettől legalább én megnyugodtam. Szóval ott ültünk, ketten egy fa tövében, és olyan békés jelenet voltunk, hogy egy kiránduló társaság el akart menni mellettünk. Azt hitték csak pihenünk. Persze nem hagytuk, valamiért úgy emlékszem, hogy beszéltek magyarul, de ez nem biztos, mindenesetre az egyikük orvos volt, megvizsgálta Anyu lábát, aztán adtak neki egy plusz kabátot, meg egy címet, hogy majd oda juttassa vissza. Nem sokkal később megjelent Apu egy hegyi mentővel, szakadt Aroval érkeztek. Rövid idő múlva már gipszben feküdt Anyu a lőcsei kórházban.

A dupla kiadás borítója. Érdemes megnézni, hogy a grafikus nem olvasta a könyvet, hisz nincs tandem bicikli a képen!
A dupla kiadás borítója. Érdemes megnézni, hogy a grafikus nem olvasta a könyvet, hisz nincs tandem bicikli a képen!

Szóval ez az ominózus kötet is eltűnt, mert kölcsönadtuk valakinek és sosem adta vissza. Ennek közel 25 éve, azóta keressük családilag a Három ember kerékpáron-t. Tavaly én egy online antikváriumban jeleztem, hogy értesítsenek ha van náluk. Decemberben kaptam az e-mailt, 300 forintért (+ postaköltség 450) máris az enyém. Pár nap múlva már a kezemben is tartottam a könyvet.

Pár napja fejeztem be, rövid könyv, két-három nekifutásra ki is olvastam. Jó, de korántsem olyan jó, mint az első rész, a csónakban. Kevésbé merengő, Jerome valószínűleg odafigyelt a kritikákra és pont azt a moralizáló-filozofáló és tájleírásokban bővelkedő stílust húzta ki a könyvből, amitől nekem a Három ember egy csónakban annyira különleges. A humor és az irodalom szép kevercse hiányzik a második kötetből. Humor marad, vázlatos útinaplóba csomagolva. Ha ez készül előbb, akkor ma nem tudnánk, hogy ki volt Jerome K. Jerome.

Hálistennek ez csak egy folytatás, és annak elmegy, szódával.

(A bor

Szerző:

Őri András

38 éves webfejlesztő vagyok Budapestről. Két nevelendő gyerek büszke apukája és egy gyönyörű feleség szerencsés férje.

4 thoughts on “Jerome K. Jerome: Három ember kerékpáron”

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.