Orange is the new Black, 2. évad

Az első évad is tetszett, de szerintem a második etap sokkal jobban sikerült az Orange is the new Black-ből. Két fő történetszálat kaptunk és mellé, kiegészítésként, egy csokor kisebb, de hasonlóan színvonalas sztorit.

Innentől enyhén spoileres leszek, szóval óvatosan!

Gyakorlatilag nincs olyan karakter, akire ne jutott volna elég idő, pedig rengeteg szereplőt mozgatnak. A legdurvább ellentét, így talán az évad mozgatórugója Red és Vee bandaháborúja volt. Érdekes, hogy a sorozat mennyire durva tud lenni, miközben igazán erős verekedés vagy erőszak csak kevés van benne. Bár hajlamos voltam természetesen Rednek szurkolni, de minden elismerésem a Vee-t játszó színésznőnek, igazán könnyű volt megutálni.

Lorraine Toussaint, mint Yvonne 'Vee' Parker
Lorraine Toussaint, mint Yvonne ‘Vee’ Parker

Piper Chapman (Taylor Schilling) kicsit magára talált az első évad útkeresése után. Egyrészt önállóbb lett, rájött, hogy ki kell állnia magáért és ez jót tett a karakterének. Másrészt sikerült elkerülni azt a csavart, hogy az ő szála mindenki máséba beleszövődjön, teszem azt semmi kapcsolódása nem volt a fent említett bandaháborúhoz.

Annál több zavaros szerelmi ügy van körülötte. Folytatódik a leszbikus és a heteró énjének a küzdelme. Az évadban úgy tűnt, hogy leteszi a garast Alex mellett, hiába rúg a lány még egyet bele a nyitó epizódban. De azért nem csak innen kapja meg a magáét szegény. Az ex-vőlegénye és a legjobb barátnője egymásba gabalyodnak. (A borítóképet érdemes figyelni!) Bár eddig elég véglegesnek tűnik a döntésük, de ettől a gárdától minden kitelik, nem temetném még nagyon a kapcsolatot.

Az Alex-sztori egyébként rendesen háttérbe szorult, ahogy a Laura Prepon által alakított Alex Vause is. Én örülök, hogy Piper az évad végén visszarángatta a börtönbe, egyrészről ezt a revansot már nagyon megérdemelte, másrészt érdekes lesz a harmadik évad szeret-nem szeret szála, amit az fog megfűszerezni, hogy mindketten börtönbe citálták a másikat.

És a többiek

Kicsit nehéz egyértelműen mellékszereplőkről beszélni ennél a sorozatnál, de maradjunk annyiban, hogy a kevésbé domináns történetszálak szereplői közül az idei két kedvencem a végső stádiumú rákbeteg fegyenc és az új hús sztorija volt.

Barbara Rosenblat - Rosa
Barbara Rosenblat – Rosa

Nagyon jól felépített, visszatekintő részekkel megtámogatott mesét kapott a bankrablóvá váló Rosa (Barbara Rosenblat), aki addig megy fejjel a falnak, míg végül elkapják és már csak az elhízott, öreg és rákbeteg énjét ismerjük meg a sorozatban. Ügyesen keverték össze a történetét több másik szállal, a lezárás meg valami frenetikusra sikeredett.

Bár nagyon, nagyon, nagyon idegesítő karakter Soso, de összességében élvezetes sztorit kaptunk vele. Ügyesen felkavarta az állóvizet.

A másik oldalon, a börtönőrökre gondolok, a második évadban a vezetőség harcai voltak a legjobbak, remélem találkozunk még a most vesztesnek tűnő igazgatónővel a későbbiekben. De a féllábú börtönőr és a terhes fegyenc közti románc inkább untatott már, ez a leggyengébb szál eddig. Ilyennek is kell lennie.

Jó évad volt, és most már tudjuk, hogy hét évad biztos lesz is belőle. Nem tudom kitart-e végig Piper sztorija, de ha szabadulna is, a sorozat megmutatta, hogy könnyen tudna szereplőt váltani és tartani a színvonalat.

Orange is the new Black, 1 évad

Vannak sorozatok amiket sokkal jobb nem élőben nézni, úgy értem, hogy hétről hétre követve az új epizódokat. Az Orange is the new black tipikusan ilyen sorozat, éppen ezért nem is bánom, hogy a már több, mint három évvel ezelőtti első évada csak most jutott el hozzám.

Fogalmam nincs milyen lehet egy női börtön, se itthon se az USAban, se a világ bármely más államában és ez a boldog tudatlanság valószínűleg jót tesz a sorozatélménynek. Tőlem akár lehetne ilyen is, épp elég vacaknak tűnik ez is, bár jóval emberibbnek, mint amilyen sztereotípiák élnek bennünk (bennem) ezekről az intézményekről.

A főszereplőnek sincsen túl sok infója, amikor önként bevonul, hogy fiatal(abb)kori botlásáért valamivel több, mint egy évet leüljön. Vannak elképzelései, hogy miként kéne viselkednie és az első részekben a sorozat főleg arra épít, hogy az új hús miként ismerkedik meg és igyekszik beilleszkedni a rendszerbe. Éppen jókor kezd kicsit nagyobb perspektívára váltani a sorozat, mikor elkezdi bemutatni a többi rabot és a történetüket, mert a főszereplőnk egymaga nem lenne képes elvinni a szériát. Nem mondom, hogy rossz lenne, mert azt amit kell megoldja, néha egész parádésan, de ez önmagában kevés. Vagy csak unalmas.

Szerencsére van egy csomó másik alak is, akikkel megismerkedik, és különféle konfliktusokba keveredik. Szépen elindul több, egyéni történet egymás mellett és ezek hol találkoznak, hol csak elvannak magukban, de mindenképpen remekül kitöltik a nem is annyira rövid (55 perces) játékidőt. Börtönőrök, fegyencek, tanácsadók, a börtön vezetése, ezek nagyjából egy világ, de a főszereplő, Piper vőlegénye révén kilátunk a rácsok mögül, egy olyan világba, ahol azzal kell megbirkózni, hogy a másikat elveszted egy nem is annyira rövid időre.

A vőlegényt alakító színész feje elég unszimpatikus volt az első perctől, aztán az IMDB segítségével rájöttem, hogy ő az Amerikai pités srác, Jason Biggs. Most vagy ennyire jó színész vagy szimplán ilyen az arcberendezése, nem tudom de remek választás volt bárhogyan is. Mert szerencsétlen Pipernek nem elég a börtön viszonyokkal megküzdenie, közben egy folyamatos érzelmi hullámvasutazáson vesz részt telefonon és beszélőn keresztül a teljesen egoista vőlegénnyel is. Amikor aztán a vőlegény elkezdi kiadni a börtönpletykákat élő adásban, akkor kezdenek végképp összecsapni a hullámok a lány feje felett.

Pár epizód után kezdett gyanús lenni, hogy az eredeti könyv írója is Piper, rákerestem a neten és beigazolódott a gyanúm: a sorozat alapjául szolgáló könyv visszaemlékezés, memoár. A kritikák szerint a sorozat csak az alapötletet nyúlta és a neveket, a többi már a Weeds alkotójának az érdeme, ha tényleg így van, akkor lehet, hogy kipróbálom könyvben milyen a sztori.

Szóval az első évad jó volt, kicsit döcögősen indult, aztán beállt egy jó egyensúly a fő cselekmény, a mellékszálak, a leszbikus kalandok és a meztelen mellek között. Időközben a sorozat már a negyedik évadán is túl van, lesz ötödik is és biztos, hogy folytatni fogom.