#EU hashtag


A GDPR alapvetően a jogászok dolga. Lenne. Pluszban kb. két éve tudja mindenki, hogy jön, nagyjából másfél éve már egyértelmű volt, hogy mi és hogyan lesz, szóval lett volna rá idő, hogy átálljanak a cégek.

Ehhez képest a cégek most, az utolsó pillanatban esnek neki a feladatnak. A jogászok meg egy az egyben tolják át az egészet a dolgozókra. Az elmúlt két napban két kérdőív-sor felett ültünk a kollégákkal és próbáltuk szétszálazni, hogy mi igaz ránk, a cégre, az osztályunkra. Aztán erős fejfájással és mélységes unalommal eltelve felálltunk, hogy na végre: vége. Innentől majd megkapjuk az utasítást, hogy mit programozzunk át és letudtuk a cuccot.

Mire a tárgyalóból az irodába értünk ott várt egy levél, három csatolmánnyal, hogy töltsük ki.

Már az eredeti kérdéssorok is szabvány kérdéseket tartalmaztak, amik csak nagyjából-egészéből passzoltak a céghez, de az utolsó 3 csatolmány olyan kérdéseket és kijelentéseket tartalmaz, amiknek a jó részéről süt, hogy aki írta, annak fogalma nincsen egy weboldal, applikáció vagy program működéséről.

Viszont szeret hangzatos definíciókat kitalálni.

Biztos vannak korrekt jogászok GDPR ügyben, sajnos én még nem találkoztam velük. Viszont úgy tűnik, hogy szerintük az az átállás és felkészülés módja, hogy ők letöltenek egy sablont, amit kiküldenek a cégeknek, hogy töltsék ki, aztán azt beformázva visszaküldik, hogy nesztek, jöhet a zsé érte és csináljátok meg.

Szóval tőlem akár be is kaphatják.


Egészen elszomorító, hogy vannak politikai erők, akik arra biztatnak, hogy a választópolgár ne éljen a szavazati jogával. A kvóta népszavazás alapvetően veszélyes játék, de ezt passzivitással megfejelni egészen elképzelhetetlen.
Szerintem.

Lépjünk túl azon, hogy egyáltalán miről szavazhatunk és, hogy lehetett idáig eljutni. De ne lépjünk túl azon, hogy az elmúlt napokban megerősödtek nálunk is az EU szkeptikus beszólások, egészen magas körökből.

Egyértelmű, hogy Orbánék se akarják elhagyni az EU-t, hiszen a pénzük, a lenyúlható vagyonok onnét érkeznek. Az, hogy rájátszanak egy réteg EU szkepticizmusára tisztán cinikus politika, semmi más. Egyébként nevetséges, hogy a Brexit után még van politikus, aki ezt jó stratégiának érzi. Okos fiúk ezek, na.



De az ellenzéket végképp nem értem.

Az elmúlt évek tüntetésein volt egy olyan állandó jelkép, amit ügytől függetlenül rengetegen hoztak magukkal, az EU kék-csillagos zászlója. Emlékszem, hogy az első alkalmakon mennyire meg is nyugtatott engem, hogy az EU ennyire stabilan beépült a gondolatainkba, az életünkbe.

És azt gondolom, hogy a jelenlegi rendszerrel kritikus gondolkodású emberek többségénél ez igaz is. Jó eséllyel mindegy a pártokhoz való kötődésük, hogy egyáltalán létezik-e ilyen, az ő esetükben Európa nem pártpolitikai kérdés.

A nép, a hősök és a paprikajancsik esete

A jelenlegi ellenzéki pártoknak arra lenne szükségük, hogy minél több embert tudjanak egy ügy mentén maguk mellé állítani. Orbánék feldobtak egy olyan labdát, amit nem túl nagy erőfeszítéssel könnyen le lehetne csapni, ismerve a szavazók gondolkodását.

De ehhez keményen bele kéne állni a sztoriba.

Ha egy párt azt üzeni a választóknak, a szimpatizánsoknak, hogy ne menjenek el szavazni, mert a távolmaradás is szavazást jelent az nagyon el van tévedve. És kifejezetten káros tevékenységet folytat. Ekkora esélyt kihagyni, a választások előtt két évvel: érthetetlen.

Már, ha nyerni akarnak.

A címlap fotót 2015-ben készítettem valamelyik tüntetésen. Úgy ide illet.