#Balaton hashtag


Anyu ma tartja a születésnapi partiját Bélatelepen, Cilivel ketten vonatra szállunk és meglepjük. Hetek óta tervezzük, de sikerült titokban tartani. Reggel óta zsizsegek. Este már összeraktuk a hátizsákot, megvannak a vonatjegyek, nemsokára érkezik az irodába a lány, együtt ebédelünk és indulunk az állomásra.

Örülök, mert jó lesz vele kirándulni, mostanság kevés időt tudtunk együtt tölteni, de jó lesz a változatosság is. A vonatozás nekem mindig a szabadság, az izgalom érzését hozta. Tiszta gombóc van a gyomromban, vidáman teszek-veszek.

Utazás. Balaton. Cilivel.

Tök jó!


A mai vihar első hulláma után lementünk a strandra, hogy lefotózzuk a hullámokat és a felhőket. Rövid gifek következnek (kattints a bélyegképekre a mozgóképekért):


Ha elmondom, hogy van egy családi nyaralónk a Balatonon az mindig jól hangzik. Kellemes nyáresték, forró délutáni strandolások, őszi kirándulások, téli korcsolyázás képzik meg a hallgatóság előtt. Előttem meg ha meghallom, hogy Bélatelep szóba kerül leginkább az idegeskedés, sértődés és veszekedés.

Az én elképzelésem a nyaralóról az élni és élni hagyni elvei mentén mozognak. Egy családi nyaralóban én azt tartom remeknek, ha akkor vagyunk együtt benne, amikor jólesik, nem pedig kötelezően: mindig. Mivel a család jelen állásában 5 házaspárt (vagy nemsokára azzá levő társulást) és 3 kiskorút tartalmaz ezért szerintem nem ördögtől való gondolat, hogy a szűk családok is részesülhessenek az egyéni nyaralás élményében. Teszem azt, hogy Péter öcsém és bájos menyasszonya elmehessenek egy hétre, urambocsá 10 napra nyáron a családi romhalmazba, hogy kikapcsolódjanak. Vagy Anyám meghívja az összes havert, akit szeret és csak ők legyenek ott, vagy Nagybátyám a rendes éves két hetét ott töltse a nagynénémmel, meg akivel akarja. Vagy én elmehessek a feleségemmel meg a két kölyökkel egy hétre és egyedül lehessünk, esetleg barátokkal.

Van a fenti felsorolásban egyetlen olyan elem, ami agyament, antiszociális vagy bármi módon sértő lenne egy toleráns családi közösség keretein belül?

A nyár hosszú és mindenkinek beleférne egy hét legalább, amikor ellehet a házban, anélkül, hogy a többiekre nagy megterhelést róna. Emellett még az is beleférne, hogy akik akarnak, azok közösen legyenek lenn. És fent maradnak a hétvégék, amikor persze mindenki ott lehet, ha szereti a tömegnyomort.

A fenti elképzelésemet arra alapozom, hogy mindannyian (nagyjából) dolgozó emberek vagyunk, véges szabadidővel. Ezért lennének hetek, amikor mindenki saját maga rendelkezik az ingatlannal, lennének olyan időszakok, amikor együtt vagyunk ott, és lennének a hétvégék, amikor az megy oda aki akar, hogy kipihenje a heti nagyvárosi nyüzsit.


Jól elmaradtam mostanában a könyv és sorozat beszámolókkal, de igyekszem behozni a dolgot. A legkorábbi törleszteni való a Vandálok sorozat második kötete, a Farkasok vándorlása.

Szinte nem is értettem Pollmant, hogy miért telepítette le Revriket és társait Pannóniában, az a pár év csak arra volt jó, hogy családja legyen, akiről mindössze pár mondat szól, majd a második könyv végére véres tollal ki is írják a sztoriból, hopsz egy spoiler. Ha azt gondolnám, hogy ösztökélésnek volt szükség rá, akkor se lenne igazam, Revriknek láthatólag nem volt szüksége ilyen indíttatásra, hogy háborúzzon, konspiráljon.

Nem is történelmi regény

1649-2228-product

Fura látni, hogy miként változik egy műfaj, hogy hígul fel, ha őszinték akarunk lenni. A történelmi regény valaha, mondjuk Robert Graves idejében egy sokkal lassabb, alaposabb szerkezet volt. Ha akció, kaland alakult is benne, akkor az csak azért, mert a történelmi személy, a megtörtént események leírásához hozzá tartozott. A Vandálok, vagy az Észak Urai könyvsorozatban (hogy a Vikingekről ne is beszéljek!) a történelem valami laza körítés, ami csaták és a fantasyből megismert lélegzetelállító kardozások mellé van írva. Ezek a könyvek sokkal inkább társai a Winnetounak, vagy a Tier Nan Gorduin sagáknak, mint az Én, Claudiusnak, vagy egy Passuth műnek.
Viszont nagyon szórakoztató, izgalmas kis ponyvák, amikből ezt-azt megtudsz a népvándorlás koráról.

Az előző fejtegetés után el kell mondani, hogy remekül szórakoztam és izgatottan várom, hogy lefordítsák végre az új kötetet is. Revrik vandáljaitól és hunjaitól még sok izgalmas percet várok. Arra meg kifejezetten jó volkt a könyv, hogy amikor a hó elején az Őrségbe mentünk kirándulni és végigautóztunk a Balaton mentén, majd bevágtunk Zalacsány felé helyből beugrott, hogy nahát Revrik itt kicsit északabbra szerzett magának várost, errefelé bujdosott a gótok elől, vagy indult el Róma meghódítására.


Van egy blog projektem, amit a szokásosnál is hosszabb ideig készítettem elő, közel két éve kezdtem. Két blogsorozat indul egymás után, az én kedvenc 50 magyar dalom és az 50 kedvenc külföldi.

Rengeteg portál, blog és zenei folyóirat készített már ilyen listákat és nincsen két ember, akik egyetértenének ebben a kérdésben. Én nem is gondolom, hogy az enyém lenne a tökéletes megfejtés, de egy embernek, név szerint nekem, a legjobb lesz. Nektek, olvasók meg érdekes lehet más szemszögéből (ez esetben inkább fülével) megvizsgálni a világ egy aspektusát. Éppen ezért bár szeretettel fogadom a kritikákat, de nem veszem őket figyelembe, viszont érdekelne mások hasonló listája. Csak szólok előre, hogy borzasztó nehéz az előszűrés is.

Hogy fog ez menni?

Közel 200 dalt választottam ki az elmúlt két évben, pontosan 195-öt. Biztos vagyok benne, hogy így is kimaradt pár, aminek szerintem is itt lenne a helye, de úgy érzem valahol megálljt kell parancsolni. A listát az elmúlt időszakban csak növeltem, de nagyon megfontoltam, hogy rákerülhet-e egy dal.

37 előadó indul versenybe, van aki csak egy vagy két dallal, van akik tíznél is többel. Az első menetben végignézzük egy egy blogbejegyzésben az előadókat, a kiválasztott dalokat, ismerve csapongó stílusomat bele fogom keverni a saját élményeimet a dologba. Ezt majd nézzétek el nekem. A cikk végén igyekszem leszűkíteni a listát minden előadónál maximum 3 dalra. Az így kapott, már szűrt listából valami random generátorral párokra fogom bontani és elkezdem egymással megversenyeztetni a dalokat. Ez addig fog menni, míg marad 50 darab. Mivel a jelenlegi 195-öt is egyformán jónak gondolom a nyertes 50 sorrendbe állítása se lesz egyszerű feladat.

Ha nem akarsz lemaradni a cuccról, akkor iratkozz fel a blogsorozat saját értesítőjére!

[wysija_form id=”2″]

Az előadók listája

  1. A.E. Bizottság
  2. After Crying
  3. Amorf Ördögök
  4. Anima Sound System
  5. Balaton
  6. Básti Juli
  7. Belga
  8. Biorobot
  9. Bohemian Betyars
  10. Cabaret Medrano
  11. Cseh Tamás
  12. Dés László
  13. Emil.RuleZ!
  14. Európa Kiadó
  15. Frenk
  16. Jazz+Az
  17. Heaven Street Seven
  18. Hiperkarma
  19. Hobo Blues Band
  20. Kern András
  21. Kiscsillag
  22. Kispál és a Borz
  23. A kutya vacsorája
  24. Kistehén
  25. Lovasi András
  26. Neurotic
  27. Pál Utcai Fiúk
  28. Péterfy Bory & Love Band
  29. Pluto
  30. Quimby
  31. Satöbbi
  32. Sickratman
  33. Syrius
  34. Udvaros Dorottya
  35. Vad Fruttik
  36. Vidámpark
  37. Zuboly