Gyerekszáj

Fürdőszobából hallom a következő párbeszédet:

Apja:  -Miért nem fogadsz szót?
Cili: – De most kedves vagyok!
Apja: – Lehet, hogy kedves vagy, de nem fogadsz szót.
Cili hallhatóan durcásan rácsap a kád szélére.
Apja: – Te ne ingerkedj itt nekem!!
Cili: (mérgesen) – Én csak magamat próbálom védeni!

Nehéz néha nevetés nélkül gyereket nevelni. :)

Gyerekszáj

Cili egy IKEA-s botos játék lovon (nem tudom, mi a neve) “nyargal” a szobában.

Cili: – Nézzétek milyen gyojsan száguldok a lóval!!
Én: – Csak meg ne vaduljon az a ló!
Cili: (kacajt hallat) – Heh! Nem fog, mejt ez plüssből van!


Apja: – Na gyere, adok annak a lónak egy kis kockacukrot.
Cili: – Ő nem szejeti a kockacukjot!!
Apja: – Minden ló szereti a kockacukrot!
Cili: – Ő nem!! (Elengedi, az nagy puffanással landol a földön.) Nézd meg!!! Eldől tőle!!

Gyerekszáj

– Dájid!!! – hangzik mérgesen. Hátrafordulok, Dávid a földön ülve keservesen sír, Cili előtte áll egy plüss nyúllal a kezében.
– Mi történt? – kérdezem. Cili néz rám némán, Dávid sír.
– Mi történt? – kérdezem meg még kétszer. Cili csak néz rám, majd megszólal:
– Hát, az töjtént, hogy a nyúl fejbevágta a Dájidot.

Gyerekszáj

– Dájid! Te nehéz nő jagy… azt tudod… !


– Jaaaj, milyen szép body-ja jan! Ilyet még nem is játtam! És milyen ajanyos gömbölyű kisbaba!


Én: – Cilike, mostmár menni kéne fürdeni!
– De… Azt mondtad, hogy soha többet nem kejj füjdeni!
– Mikor mondtam én ilyet?
– Hát… Most!